Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A célok az új adónovellában

Bi nedek Sándor: A célok az új adónovellában. jogcíme egészen más s a fórum is szerencsésebben van kijelölve. E törvényhely nem az adózó anyagi helyzetének lényeges megromlására, ami igazán ingatag alap, hanem arra fektette az adótörlés iránti igényt, hogy az adó behajtása a fél tönkretételével jár. Az adóelengedés pedig a pénzügyminisztérium hatáskörébe lett utalva. Kár volt ezt a rendszert megbolygatni s olyan ügyeket vinni át a közigazgatási bíróság hatáskörébe, amelyben igazán nincs jogi elem. f:z ellenkezik az alaki jogfejlődéssel is, mert hiszen úgy az adók, mint az illetékek területén, az összes méltányossági kérelmek elintézése a pénzügyi közigazgatási hatóságok diszkrécionális jogkörébe tartozik. A 6. pontban foglalt s az adóalapra vonatkozólag fenforgó jogi összeütközéseket az adónovella megszünteti. Kételyt kizáró módon meghatározza, hogy a jövedelemadó alapja az adóévet megelőző naptári évben elért tiszta jövedelem (6. §.), a vagyonadó alapja pedig a vagyonnak az adóévet közvetlenül megelőző naptári év utolsó napján meglevő állaga (47. §.). Ezek fix időpontok, melyeket nem zavarhatnak többé az adóösszeírás s az adóbevallás beadása után előállott jövedelmi és vagyoni változások. Az adókivetés tehát nem az adóév vélelmezett eredménye, hanem már tudvalevő jövedelem, illetve vagyonállag alapján történik, ami elősegíti az igazságos és arányos adóztatást s az adózóknak is megadja a lehetőséget, hogy jogorvoslataikat pozitív adatokkal támogathassák. A sorsjegynyeremények adókötelezettségének a 7. pontban javasolt törvényes szabályozása megtörtént. E tekintetben az adónovella 5. §-a a következőleg intézkedik: „Ajándékozott vagy örökolt vagyon és életbiztosítási tőke csak hozadékában kerülhet adó alá. V. szempont alá esnek a sorsjegy- és sorsjátéknyeremények is, kivéve ha ezek a nyeremények a sorsjegyek árusításával hivatásszerűen foglalkozó egyének javára sorsoltatnak ki." Ezzel az intézkedéssel hatályát vesztette az 1916. évi 127.000. szám alatt kelt P. M. Utasítás 9. §-a, mely másként rendelkezett, valamint a közigazgatási bíróság XXXI. szánni döntvénye is, mely szerint: ..Sorsjegy elárusításával foglalkozó személy vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat kereseti adójának kivetésénél az el nem árusított sorsjegyre eső nyeremény az adóalaphoz hozzá nem számítható." Megjegyzem, hogy a sorsjegynyeremények adójogi természete a tudományban még mindig vitás s e tekintetben a tételes törvényekben is ellentétes jogszabályokkal találkozunk. Pl. az új adónovellában elfogadott álláspont sem egyezik teljesen sem a porosz, sem az osztrák törvénnyel. Az alanyi adóknál, a 8. pont szerint, a jövedelmi és vagyonbevallások elmulasztására szigorúbb és arányosabb bírságok alkalmazása szükséges. Az adónovella ezt az álláspontot honorálta. Az alaptörvényekből eliminálta az alacsony és így céltalan bírságokat s a bevallások elmulasztását a kivetett adónak 10, 20, 50 és 100%-ával bünteti (17., 57., 73., 88. §.). Feltűnő, hogy a jövedelemadónál és u vagyonadónál, arra az esetre, ha az adózó fél felhívás dacára sem 6 1. sz.