Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 1. szám - A célok az új adónovellában
Benedek Sándor: A célok az új adónovellában. kidolgozott emlékiratban is, melyet az adónovellának megfelelő töivényjavaslatra vonatkozólag a Magyar Jogászegylet intézett a nemzetgyűléshez, ilyenek: 1. Az 1918., 1919. és 1920. évi adókivetés egyszerre történjék, egy határozatba foglaltassák s az adókivetést elsőtökön ne az adókivető bizottság, hanem a pénzügyigazgatóság (fővárosi adófelügyelő) eszközölje. 2. A jövedelemadó és a III. osztályú kereseti adó közötti kapcsolat állíttassák helyre, amint azt az 1909 : X. t.-c. 37. §-ának első bekezdése rendeli. 3. Az alanyi adókra vonatkozó alaptörvények hagyassanak meg s a később alkotott novellák egy törvénybe vonassanak össze. 4. Mind a három évi adókivetésre lehetőleg ugyanazon jogszabályok alkalmaztassanak, visszaható erővel ott, ahol szükséges ^ és lehetséges. 5. Mindazok a jogszabályok hatályon kívül helyezendök, melyek megengedik, hogy a jogi alapon jogerőssé vált alanyi adók jövedelemcsökkenés címén, vagy méltányossági alapon újból vita tárgyát képezhessék. 6. Módosítani kell a jövedelemadóról szóló alaptörvénynek, az 1909 : X. t.-cikknek 11. S-át és pontosan megállapítani az adó alá cső jövedelem időbeli határait. 7. A sorsjegynyeremények adókötelezettségét törvénnyel kell eldönteni. 8. Az adóbevallás elmulasztásának büntetőjogi következményeit szigorítani szükséges, a bírságösszegeket pedig lehetőleg azonos kulcs szerint kiróni kívánatos. 9. A jövedelemadónál a hadikárok mikénti figyelembevételét intézményesen kell szabályozni. 10. A vagyonadónál az értékpapírok értékelésére megfelelőbb jogszabályokra van szükség. 11. Az 1909 : X. t.-c. 23. S-ának az az intézkedése, höjgy a távollevőknek ingatlanból eredő jövedelme háromszorosan számítandó (távolléti adó), hatályon kívül helyezendő. 12. A II. osztályú kereseti adót meg kell szüntetni. •Ha megállapítjuk, hogy az adónovellában érvényesültek-e és miként érvényesültek ezek a javaslatok és jogelvek, akkor megkapjuk a feleletet arra a kérdésre is, hogy ez a novella megkönnyítette-e az adókivetés lebonyolítását és helyesebb jogelveken nyugszik-e vagy nem. E célból össze kell hasonlítanunk a fent elsorolt tételeket és az adónovella ezekkel összefüggő intézkedéseit. A hátralékos adókivetés gyors lebonyolítására az 1. alatt javasolt módozattól a novella csak annyiban tér el, hogy az alanyi adóknál mutatkozó hátralékot két részre osztja. Az 1918. és 1919. évi jövedelem- és vagyonadót, valamint az 1917—1919. évi hadinyu eségadót együtt és egyszerre kell kivetni s a megállapítást egy határozatba foglalni. Az 1920. évi jövedelem- és vagyonadó kivetése azonban az 1921. évre marad s a két évi adókivetés egyszerre lesz 4 1. sz-