Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3-4. szám - A hátralékos adókivetés

Benedek Sándori A hátralékos adókivetés. % A hátralékos adókivetés. Irta: Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke. A hátralék a hivataluokéletben nemcsak általános fogalom, hanem közismert valóság. Mikor egy jó csomó esztendővel ezelőtt hivatalos pályafutásomat megkezdtem, az én jó első principálisom ezekkel a szavakkal mutatta be nekem a köztisztviselői élet hű társát: „Öcsémuram naponként megkapja a folyó postát és ezenkívül néhány szaz darab hátralékot. A hátraléktól ne tessék megijjedni. A hátralék elintézi maga magát. Például valaki ellen keresetet kellene beadni jövedéki kihágás miatt. Ha nem adjuk be, beáll az elévülési idő, amikor már be sem adhatjuk. Egy másik polgártárs két hónapi fizetési halasztást kér. Ha nem intézzük el két és fél hónapon keresztül, az ügy tárgytalanná válik. Ilyen egyszerű a hátralék." Azt a hátralékot azonban, melyben manapság a pénzügyi adminisztráció leledzik, ilyen kedélyesen elintézni nem lehet. Az alanyi adók, t. i. a jövedelemadó, a vagyonadó és a hadinyereségadó sem az i 918., sem az Í919. évben nem lettek kivetve s ma már az 1920. évi adókivetés is esedékes. Így tehát három évi adókivetés elintézetlen s ebben a hátralékban súlyos milliók feküsznek. Ezeknek a millióknak megmentése függ attól, hogy a hátralékos adókivetést sürgősen nyélbe tudjuk-e ütni vagy nem. A változott viszonyok között mellőzhetetlen új adórendszer azonnali kiépítésére nem gondolhatunk. Hiányoznak a szükséges előfeltételek. A béke még megkötve nincs s az állam területi nagysága és népességének lélekszáma ismeretlen. Az államadósságok és az állami szükségletek összegszerű egybeállítása lehetetlen. Azt a kérdést is előzetesen kell tisztáznunk, hogy a jóvátételi bizottság diktátori hatalma mennyire fogja lenyűgözni az adóreformra vonatkozó állami akaratot. A szerencsétlen sorsunkban osztozó külföldi államok is csak most kezdik adótörvényeik átreformálását. Ennek bevárása pedig már csak azért is tanácsos, mert sohasem volt annyira igaz, mint lesz a közel jövőben a jó öreg Smith Ádámnak ismeretes tétele: „a kormányok leggyorsabban tanulják el egymástól azt a művészetet, hogy miként lehet a nép zsebéhez hozzáférni." Ha tehát az adórendszer kiépítésével várnunk kell, nem foglalkoztathatjuk sikeresebben a pénzügyi adminisztrációt, mintha mielőbb keresztülvisszük a három évre szóló adókivetést. És itt mindjárt felmerül az a kérdés, hogy miként lehetne a három éves kivetést minél gyorsabban és mégis megfelelően létesíteni? A közigazgatási bíróságnál megbeszéltem ezt azokkal a bírótársaimmal, akik a törvényelőkészítés kérdéseivel is rendszerint foglalkoznak, dr. Sárfy üuidó tanácselnökkel, dr. Vargha Imre ítélőbíróval és dr. Túry Zoltán osztálytanácsossal. Az ő engedelmükke! 3-4. sz. 65