Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / Tartalommutató

Tartalom m utató. 3. Kereseti adók. a) III. oszt. kereseti adó. Az 1875. évi XXIX. t.-c. 3. § ához. A lókereskedés a lóalkuszi foglalko­zástól különálló haszonhajtó foglalkozás, s igy az, aki mind a kettővel foglalko­zik, mind a kettőből származó kereset után tartozik III. oszt. kereseti adót fizetni .... ... 15. 130 Az ügyvédnek ingatlanok vételénél és eladásánál kifejtett ügynöki jellegű működéséből származó kereset után az ügyvédi foglalkozásból származó kere­sete után kivetett III. oszt. kereseti adón kívül kell III. oszt. kereseti adót kivetni 33. 256 Az 1875. évi XXIX. t.-c. 16. §-ához. Nincs kétszeres adóztatás akkor, ha a részvénytársaság alkalmazottainak adott jutalmakat ós segélyeket az alkal­mazottaknál III. oszt. kereseti adóval róják meg, de azokat az üzleti adó alap­jából sem vonják le 19. lo2 Az 1915. évi XIV. t.-c. 7. §-ához. Az a körülmény, hogy az ügyvéd rendes ügyvédi gyakorlatával felhagy és csak szegény védelemmel foglalko­zik, nem ok arra, hogy az ebből az ok­ból való keresetcsökkenés miatt a ter­hére kivetett adó a kivetési időszak le­telte előtt mérsókeltessók 21. 201 Az 1916. évi XXXIII. t.-c. 4. §-ához. Az 1916. évi XXXIII. t.-c. 4. §-a alapján nincsen III. oszt. kereseti adó kivetésének helye akkor, ha az adózó keresete üzletének megszűnése alkalmá­val történt kiárusítás folytán és nem az üzlet fotytatása által emelkedett 14. 129 b) IV. oszt. kereseti adó. Az 1875. évi. XXIX. t.-c. 28. §-ához. A részvénytársaság, által tisztviselő­jének adott remunerátió III. és nem IV. oszt. kereti adó alá esik 8. 62 4. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója. Az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §-ához. Nincs kétszeres adóztatás akkor, ha a részvénytársaság alkalmazottainak adott jutalmakat ós segélyeket az al­kalmazottaknál III. oszt. kereseti adóval róják meg, de azokat az üzleti adó alap­jából sem vonják le 19. 132 A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának megállapí­tásánál a hadbavonult alkalmazottak családtagjainak adott támogatásokat a nyersbevotelből le kell vonni ... 23. 202 A házadóval megrótt jövedelmet tel­jes összegében kell levonni a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójá­nak megállapításánál a nyers jövede­lemből, ha az ezt a jövedelmet terhelő adókat ós más kiadásokat a levonási tó­telek közül kihagyták ... 32. 255 5. Jövedelmi adó. Az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ához. Ha az idegen állampolgár nem jö­vedelemszerzés céljából tartózkodik Ma­gyarországon, jövedelemadó fizetésére csak a beköltözéstől számított egy év eltelte után az ezt követő időre köte­lezhető 40.316 Az 1909. évi X. t.-c. 3. §-ához. A hajadon nővéreivel közös háztar­tásban élő nagykorú nőtlen fivér a ház­tartás fejének tekintendő ós a nővérek jövedelme rendelkezésére bocsátottnak vélelmezendő... ... 41. 317 Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-ához. Az árúraktár időközi értékemelke­dése adó alá eső jövedelemnek nem mi­nősíthető 30. 204 Az 1909. évi X. t.-c. 11. §-ához. Nem lehet szó ismételt adóztatásról akkor, ha az adóévet megelőző évben keletkezett jövedelemforrásból ebben a megelőző évben elért tényleges jövedel­met arányszámítás útján egész évi jöve­delemre átszámították s az első adóév­ben elért tényleges jövedelmet a máso­dik évi adó alapjáúl vették 10. 63 Az előző évi adókivetés megtörténte után keletkezett s még a folyó évi adó­kivetés előtt megszűnt alkalmi vállal­kozásokból származó jövedelmeket teljes összegükben kell a jövedelemadó kive­tésénél alapúi venni _. 11. 63 Az adóév első napja előtt megszűnt haszonhajtó foglalkozásból származó jö­vedelmet a jövedelemadó kivetésénél számba venni nem lehet ... 17. 131 Az 1909. éri X. t.-c. 12. §-ához. Az állami kedvezmények megszűné­sétől kezdve a kedvezményezett tizem­ből származó jövedelem jövedelmiadó alá esik, és pedig ha a kedvezmény még az előző évben szűnt meg, az előző év egész jövedelme, ha pedig az adóévben az adó­kivetés előtt szűnt meg, az előző évi jövedelemnek a megszűnéstől az év vó-

Next

/
Thumbnails
Contents