Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Titkos tartalékolás a jövedelemadó szempontjából

Pászior: Titkos tartalékolás a jövedelemadó szempontjából. "VT. a külfölddel szemben fennálló köve­telések.. 5Va milliárd K összes nemzeti vagyon (aktiv) 1017a milliárd K Tartozások a külfölddel szemben 6 « « tiszta nemzeti vagyon 957a milliárd K Ez a becslés dr. Fellner számításait több mint 10 milliárddal múlja felül, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a számítások kizáró­lag a fizikai és pedig úgy az ingó, mint az ingatlan vagyoni java­kat ölelik fel, tekintet nélkül arra, hogy azok természetes vagy nyil­vánjogi személyek, beleértve az államot, vagy más jogi személyek birtokában vannak-e. Elvileg ki vannak zárva mindazok a jogigé­nyek és követelések is; amelyek a dologi javakból álló vagyonra vonatkoznak vagy azt terhelik, anélkül, hogy azt új értékekkel növelnék. Itt csak a bruttó nemzeti vagyon értékeiről van szó, amelyekből az azokkal szemben álló értékcsökkentő megterhelések leszámítva nincsenek. % Titkos tartalékolás a jövedelemadó szem­pontjából. ítia Pászior Sándor, kir. adóügyi biztos. A természetes személyek hadinyereség-adójára vonatkozó 1916. évi 145.000 sz. pénzügyminiszteri rendelet 5. §. VIII. pontja szerint «a nyereség- és veszteségszámla bemutatása esetén a hadinyereség­adó szempontjából köteles a vallomást tevő az egyes években gyűjtött bárminő, a mérlegben lei nem mutatott tartalékok teljes összegét is bejelenteni.* A pénzügyminiszteri rendeletnek ez a pontja sokak előtt azt a látszatot kelti és még szakemberek is azon a nézeten van­nak* mintha a természetes és jogi személyek is létesíthetnének a jövedelemadó szempontjából adómentesen «titkos tartalékot», amint ilyen tartalékolást a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a kereseti adó szempontjából adómentesen létesíthetnek** Nézetem szerint titkos tartalék a jövedelemadótól mentesen nem létesíthető. Ennek igazolására mindenekelőtt foglalkozzunk egész rövi­den a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok titkos tartalékának közgazdasági jelentőségével. A gazdasági élet fejlődése a tőkekoncentrációval párhuzamosan halad és a modern gazdasági fejlődésnek, legalább ezidőszerint, a nagy nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az erős pillérei ós * L. Dr. Gaár—Dr. Erős: Új adótörvények magyarázata c. munkának, 4S2. old. 7. p. ** Ide sorozható, mint analóg felfogás, dr. Túry nézete «Az Adó» 1917. évi 7-ik számában, mely szerint a leltártartalókolás jövedelemadótól mentesen eszközölhető, mert a törvény azt a kereseti adó szempontjából a nyilv. szám. köte­lezett vállalatoknak is koneedálja. 8

Next

/
Thumbnails
Contents