Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Az egyszeri nagy vagyonadó

Teleszkij: A: egyszeri nagy uagyonadá. nők, ha ahelyett, hogy hitelót hasznos gazdasági beruházásokra használja fel, arra szorítanék, hogy hitelt vegyen igénybe a célból > hogy ezt a nagy vagyoni adót az állammal szemben lerój ja. Ezzel szemben azt tartom, hogy a nagybirtoknak is az a jél fel fogott érdeke, különösen ha ezzel szemben a kisajátításnak folytonosan a feje fölött lebegő és utóvégre minden kormány által bizonyos mórtékig a legnagyobb objektivitás esetén is mégis csak szubjektive kezelendő Damokles kardjától szabadul — hogy ebből a helyzetéből kimeneküljön, hogy a háború következtében ne juthasson abba a helyzetbe, hogy ingótőkéjében még jobban megszegényedve, roszszabb gazdálkodást legyen kénytelen folytatni, hanem hogy igenis abba a helyzetbe jusson, hogy ha földjének egy részét át is adja az állam céljaira, annak megmaradó részére fordíthassa azt az egész ingó tőkét, amely talán nem volt elég a mostani egésznek megművelésére, de amely elég lesz, vagy mindenesetre inkább lesz elég a megmaradt rész jó megművelésére. Sokan bizonyos idegenkedéssel fogadják ezt az eszmét, de úgy hiszem, hogy a lövészárkokban nem fogják azt olyan idegenkedéssel fogadni és hogy ezen eszme megvalósításáért a Károly-keresztes vitézek hálásabbak lesznek, mint a választójog megvalósításáért. Mert én a kérdést ez idő szerint még csak a nagybirtok szempontjából taglaltam. A nag3^birtok szempontjából is feltétlenül előnyösebbnek tartom azt, mint a nagy vagyonadónak pénzben való lerovását. A nagy vagyonadót pedig olyan dolognak tartottam, arnel}7 felett diszkusszió nem lehet. Ezt azért tartom feltétlenül szükségesnek, mert kétségtelen, hogy jövő gazdasági fejlődésünknek biztosítását sokkal jobban elérhetjük akkor, ha a háború után a jövedelem túlságos megadóztatása helyett a vagyonuk egy részét veszszülc el. így mindenki a beleoltott természetes vágynál fogva megfeszített erővel arra fog dolgozni, hogy utódainak azt a vagyont megint retabürozza a régi mértékben. Es ez lehetővé is válik az által, hogy a jövedelemnek nem vesszük el olyan nagy részét, mintha a nagy vagyonadó kivetését mellőzzük, ami maga után vonná, hogy a jövedelmet sokkal nagyobb mértékben, olyan nagy mértékben kellene megadóztatni, amily nagy mértékű megadóztatás mindenkinek munkakedvét fogja aláásni, mert azt fogják mondani: miért dolgozzam, ha a munkám eredményét tőlem elveszik? Én nem is akartam erre kiterjeszkedni, mert olyan önmagától értetődő, olyan, természetes és apodiktikus bizonyosságnak tartom, hogy a háború terheinek jelentékeny részét egy nagy vagyonadó behozatalával kell fedezni, amit különben a szociális igazság is megkövetel. Ha tehát ez megvan, mint adott tény, hogy egy nagy vagyonadó