Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 2. szám - A hadinyereségadó alapja a vállalatoknál

Mátyás: A hadinuereségadó alapja a vállalatoknál. augusztus 1-től 1916 december végéig terjedő időre esnek, az első csoportba tartozó vállalatoknál hadiüzleti évek a következők: 1914—15., 1915—16. ós 1916—17; a második csoportba tartozó vállalatoknál pedig hadi üzleti évek a következők: 1913—14., 1914—15., 1915—16. és]i916—17., ez utóbbi még akkor is, ha ebből az üzleti évből az 1916. év dec. végéig terjedő időre még csak egy-két hónap esik, vagyis pl. november 1-én kezdődik. Az előbbi vállalatoknak eszerint csak három, az utóbbiaknak pedig négy hadi üzleti évük van, feltéve tehát, hogy minden évben volt nyereségtöbblet, előbbiek három, utóbbiak négy év nyereségtöbblete után adóznak. Ezen az egyenlőtlenségen a törvény oly módon segít, hogy az utolsó hadi üzleti óv zárlata alapján megállapítandó hadinyereségadó csak azzal az összeggel irandó elő, amennyivel az meghaladja az első hadiüzleti év zárlata alapján kivetett adót. Mind két csoportba tartozó vállalatoknál azonban az 1916/17. évre e^időszerint hadinyereségadó kivetésnek nincsen helye és vallomást sem kell beadni. Tehát a folyó évben kivetendő hadinyereségadó szempontjából az előbbi vállalatoknál két, az utóbbiaknál pedig három évi adóköteles nyereségtöbblet lehet. A minden egyes hadi üzleti évre nézve külön-külön, az alábbiakban ismertetett mód szerint kimunkálandó üzleti nyereség összehasonlítandó a háború előtti üzleti évek nyereségének átlagával, és az így mutatkozó többlet a hadinyereségadó alapja. A háború előtti évek átlagos nyereségének kiszámításánál nem lehet minden vállalatnál ugyanazon eljárást követni. Az általános szabály az, hogy a háború előtti évek nyereségének átlaga az öt utolsó év nyeresége alapján számítandó ki, még pedig úgy, hogy ezekből kihagyandó az a két év, amelyben a vállalatnak az öt év közül a legnagyobb és a legkisebb nyeresége volt. Ebből a szempontból nem az a döntő, hogy mely évben volt a nyereség összege a legnagyobb és a legkisebb, hanem az, hogy mely évben tette a nyereség az illető év saját tőkéjének legnagj^obb és legkisebb százalékát. Ez a szabály természetesen csak olyan vállalatoknál alkalmazható, amelyek a háború előtt legalább 5 üzleti évet zártak le. Ha valamely vállalatnak még nem volt öt üzleti éve, akkor a háborút megelőző három utolsó év eredményeiből, ha pedig ennyi ideig sem állott volna fenn, akkor a fennállás ideje alatt elért üzleti eredmények alapján kell kiszámítani a háborút megelőző "évek átlagos nyereségét. Ezek a szabályok egyaránt érvényesek a belföldön és külföldön szókheiylyel bíró vállalatokra, mégis azzal az eltéréssel, hogy ez utóbbiaknál ha a belföldi telep a háború előtt legalább öt év óta fennállott, a legnagyobb és legkisebb nyereség kiszámítása szempontjából nem a 66