Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Új adók Franciaországban

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. személy ellátásáról kell gondoskodnia. Ez a mérséklés 10°/0-ra emelkedik, ha két személyről, 20°/0-ra, ha több személyről kell az illetőnek gondoskodnia, illetve minden további személy után további 10°/0,azzal a korlátozással, hogy a mérséklés az egész adó 50%-át meg nem haladhatja. Ez a kedvezmény a sokgyermekű családokat kívánja előnyben részesíteni, és mint a repopuláció fontos problémájának egyik megoldási módozata van feltüntetve. Hadiadót (taxe de guerre) 1917. január 1-től azon év december 31-ig, amelyben az ellenségeskedéseket beállítják, fizetni kell minden franciának, aki valamelyik mozgósítható évfolyamhoz tartozik. Mentesek ezen szolgáltatás alól a nyilvánvaló nélkülözést elszenvedő személyek, azok a családapák, akiknek legalább 4 kiskorú gyermekről kell gondoskodniok és azok a családapák is, akiknek behívott fiuk eltűnt, fogságba került, harcban elesett, háborúban szerzett sebesülés folytán meghalt, vagy a további szolgálat alól mentesítve van, illetve a háború alatti szolgálat folytán megbetegedett. Az adó kitesz évi 12 frankot fix tételben és ehhez hozzáadva a jövedelemadó összegének 25%-át. 1917. január 1-től számítandó hatállyal a következő szolgáltatások megkétszereződnek: bányák, kocsik, lovak, öszvérek után; nyilvános és privát billiardok után; klub- és más társas összejövetélek után. Az 1916. július 1-étől szóló törvény a háború folyamán realizált rendkívüli nyereségek új adóját 50°/0-ban állapította meg. Ez a tétel 60°lo-ra emelkedik az 1916. január 1-étől keletkezett adóköteles nyereség azon része után, a mely 500.000frankot meghaladják. Jelentős emelkedéseket tartalmaz az új törvény a színházi, hangverseny és mozgóképszínházak jegyeinek megadóztatásánál. A mozgóképszínházak legerősebben terheltetnek meg, amennyiben havi bruttó bevételeik után fizetniök kell 25.000 frankig 5%-ot, 50.000 frankig 10%-ot. 100.000 frankig 20%>-ot és azonfelül 25%-ot adóban. Súlyos adóteherrel illetik úgy az alkoholtartalmú italokat, mint az ásványvizeket és a gyógyszerkülönlegességeket. Az élelmiszerek közül pedig a kávét, kakaót, csokoládét, fahéjat, vanilliát, borsot, cukrot, teát és dohányt 26— 105 frank közötti tételekkel sújtják 100 kilogrammonkint. Súlyos pótlékokkal terhelik a posta, távíró és telefondíjakat is. Nagyjában így festenek Ribot új adói, amelyekből 650 millió frank többjövedelemre számítanak. Az adókat a francia közönség igen kedvetlenül, sőt ellenségesen fogadta, úgy hogy a sajtónak a felizgatott kedélyeket folytonosan csillapítania kell. Teszi ezt különös hangoztatásával annak, hogy ezek az adók a hadikölcsönök kamatterheinek fedezésére elmaradhatatlanok és a hadikölcsönjegyzők bizalmát ily módon kell feléleszteni. «A feladat nehéz, de nem szabad, hogy az bennünket bátortalanná tegyen», így kiáltanak fel a hangos vezércikkírók. Aki a franciák lélektanát ismeri, nem indokolatlanul következtethet arra, hogy az adósróf meghúzása bizonyára a békemozgalmak megélénkülését jobban fogja maga után vonni, mint az óriási vérveszteségek, amelyeket Franciaország népe immár harmadik óvo elszenved. 18