Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / Tartalommutató

Tartalommutató viselését szerződéssel vagy alapszabály szerint magára vállalta, a tisztviselők IV oszt kereseti adójának megállapításánál a társaság által fizetett adókat is a fizetéshez és a többi adó alá eső illetményhez kell számítani 60. 393 Az 1893. évi IV. t. c. 15. §-ához. A kir. Curiához és a budapesti kir. táblához tanácsjegyzőül beosztott bíráknak ebben a minőségükben ó vezett működési pótléka IV. oszt kereseti adó alá esik 56. 390 4. Bányaadó. Az 1875. évi XXVII. t. c. 6. §-ához. A bányamű vételára ós a bányamértékek közvetlen megszerzésének költségei, valamint az ásvány kiaknázása következtében a bánya értékének csökkenése címén felszámított összegek a vállalat nyers jövedelméből le nem vonhatók ..... 75. 523 5. Tőkekamat- ós járadókadó. Az 1875. évi XXII. t. c 1. §-ához. A kártérítési tőkének bíróság által megítélt kamata tőkekamat- és járadékadó alá esik 9. 19 A szeszgyárral együtt bérbeadott bir tok haszonbér-nek az a része, amelyet a bérlő azért fizet, mivel a szeszgyár szeszkontingensben is részesíti, tőkekamat- és járadékadó alá vonandó 57. 390 Az a körülmény, hogy a járadék fizetésére kötelezettek a járadéknak megfelelő tőkét adómentes értékpapírokba fektetve, bírói letétbe helyezik s a járadék élvezésére jogosított ezeknek a papíroknak szelvény-jövedelmét kapja, a járadéknak tőkekamat s a járadékadó alól való mentességét nem állapítja meg 42. 262 Tőkekamat- és járadékadóval a Magyarországon fekvő ingatlanból származó járadék után is csak magyarországi lakósokat lehet megróni 10. 20 Az 1875 évi XXII. t. -c. 2. §-ához. Ha az adózónak kamatjövedelme a 630 K-t meg nem haladja s egyéb jövedelme nincs, tőkekamatadót kivetni nem lehet azon a cimen, hogy őt gyermekei ezt az összeget meghaladó önkéntes adományokkal támogatják. 43. 262 Az 1815. évi XXII. t. c 6. §-ához. A oyilvános számadásra kötelezett pénzintézet az általa fölvett s jelzáloggal biztosított tőkék kamatai után akkor is köteles a tőkekamatokból az 1875. évi XXII. t. -c. 6. §. c) pontja értelmében levonni és beszállítani, ha a kölcsönt záloglevelekbe kapta is.... 12. 21 Nyilvános számadásra kötelezett pénzintézet a «Magyar földhitelintézettől» és a «Kisbirtokosok országos földhitelintézetétől» felvett jelzálogos kölcsön után nem tartozik a tőkekamatadót az 1875. évi XXII. t. -c. 6. §. c) pontjának rendelkezései szerint levonni ós az állampénztárba beszállítani 11. 20 6. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója. Az 1875. évi XXIV. t. c 1. §-ához. A fogyasztási szövetkezet által az üzleti feleslegből a vásárló tagoknak visszafizetett nyereségvisszatérítés nem üzleti adó alá eső kereseti nyeremény 8. 18 Az 1875. évi XXIV. t. -c, 4. §-ához. A kétes követelések fedezésére tartalékalapba helyezett összegeknek a nyers jövedelemből való levonását a társaság csak kedvezményképen kérheti s így a levonás megtagadása miatt jogsérelemről nem panaszkodhatik... 7. 18 A nyilvános számadásra kötelezett vállalat adójának megállapításánál a vállalat jelzálogos adósságainak tőketörlesztésére fordított kiadásokat nem szabad levonni 15. 86 A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapításánál a nyers jövedelemből a vállalat alkalmazottai helyett Íizetett adókat nem lehet levonni, ha az adófizetésére a vállalat nem alapszabály vagy szerződés alapján, hanem csak közgyűlési vagy igazgatósági határozat folytán köteles 16. 87 7. Általános jövedelmi pótadó. Az 1883. évi XLVI t. c 13. §-ához. A telekkönyvileg nem biztosított tartozások kamatainak az általános jövedelmi pótadóból való levonása akkor sem engedhető meg, ha az adózó nem magán személy, hanem erkölcsi testület vagy község, város 68. 446 8. Jövedelmi adó. Az 1909. évi X. t. c 1. §-ához, Magyarországon nem lakó külföldi állampolgárnak magyarországi vállalatok részvényeiből származó jövedelme jövedelemadó alá nem vonható... 2. 15 Külföldön lakó külföldi magyar honosV