Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

Lengyel: Az új jövedéki bűnvádi eljárás. 1909: XI. törvénycikk 101. §-a felhatalmazta az igazságügyminisz­tert, hogy a jövedéki eljárások eseteiben követendő eljárást, a pénz­ügyminiszterrel egyetértőleg, a Bp. elveinek figyelembevételével, tekintet nélkül az egyes törvényekben foglalt külön szabályokra, rendelettel szabályozhassa. A szabályozás ezen újabb felhatalmazás után is még mindig késett. 8 miután az 1909. évi adótörvények életbeléptetését a tör­vényhozás további rendelkezésig elhalasztotta (1913: VI. törvény­cikk), a jövedéki bűnvádi eljárás kodifikációjának sorsa is bizony­talanná vált. Sürgették a jövedéki bűnvádi eljárás korszerű reform­ját legújabban a törvénykezési illetékekről szóló törvényjavaslat­nak (a későbbi 1914:XLIII. törvénycikk) képviselőházi tárgyalása alkalmával. Röviddel azután, a képviselőház 1914. évi november hó 30. napján tartott ülésén, a jövedelmi adónak (1899: X. törvénycikk) a hadsegélyezés céljára ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat (a későbbi 1914: XLVI. törvénycikk) tárgyalása alkalmából Hegedűs Lóránt képviselő előadói beszédében intézkedést kért a kormánytól arra nézve, hogy a — fennálló törvényes fel­hatalmazás alapján — legalább a jövedelmi adó kivetése szempont­jából helyeztessenek hatályon kívül a jövedéki bűnvádi eljárásnak elavult és a finom és modern jövedelmi adóra nem is alkalmaz­ható rendelkezései. Ugyanezen ülésen Vázsonyi Vilmos képviselő is sürgette a jövedéki bűnvádi eljárásnak részleges reformját, kapcso­latban a jövedelmi adó életbeléptetésével. Elegendőnek jelezte Vázsonyi Vilmos azt, ha megszüntetik azt a rendszert, amely sze­rint a fél nem kap vádiratot, a félnek sem beleszólási, sem beavat­kozási joga nincs a saját ügyébe az ítélet kézbesítésének időpont­jáig ós a fél csak akkor jut szóhoz, mikor a kir. törvényszéknek ítéletét a kir. ítélőtáblához felebbezi. A szóbeliséget és a közvetlen­séget — mondotta — a kir. törvényszéknél és a kir. ítélőtáblánál egy tollvonással néhány szakaszban meg lehet csinálni; egyéb nehézségeket, amelyek a jövedéki bűnvádi eljárás során a nyomo­zás körül ma felmerülnek, lehet más időre hagyni. Teleszky János pénzügyminiszter az igazságügyminiszter­rel egyetértőleg nyomban kijelentette, hogy mire a tárgyalás alatt álló törvény alapján jövedéki kihágási ügyek tárgyalására kerül a sor, akkorra a bíróság előtt kontradiktórius eljárás fog életbelépni. Ily előzmények után adta ki Balogh Jenő igazságügyminiszter az 1916. évi január hó 12. napján a pénzügyminiszterrel egyetértő­leg 800/1916. I. M. számú rendeletét «a jövedéki kihágások esetei­61 i*

Next

/
Thumbnails
Contents