Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

Lengyel: Az új jövedéki bűnvádi eljárás. detileg a harmincadhivatalok teljesítették. A bíráskodás pedig az udvari kamara hatáskörébe tartozott. Az abszolút kormány megszüntette a harmincadhivatalokat és mind az előkészítő eljárást, mind a bíráskodást a pénzügyi hatóságokra bízta, Az alkotmány helyreállítása után a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter az 1867. évi március hó 26. napján 0 Felsége jóváhagyása alapján kiadott rendelettel a törvényhozásnak további intézkedéséig olykép rendelkeztek, hogy «a jövedéki kihágások megvizsgálásánál ós az azok körüli eljárásnál az eddig tényleg fennállott szabályokat kell ideiglenesen zsinórmértékül venni»; a jövedéki kihágások tárgyában való bíráskodást pedig az ebből a célból szervezett jövedéki törvényszékek hatáskörébe utalták. Ily jövedéki törvényszéket Magyarországon huszonhatot, Erdélyben pedig hatot szerveztek. A törvényszék három tagból alakított tanácsban határozott; a tanács elnöke a pénzügyigazgató volt, tagjaikép pedig a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által kinevezett egyegy ülnök működött, A felsőbíráskodást a jövedéki feltörvényszék gyakorolta, amelynek tagjait a király nevezte ki. A pénzügyminiszternek az 1867. évi szeptember hó 17. napján 2494. P. M. szám alatt «a jövedéki törvényszékek ügykezelését illetően)) kiadott rendelete újólag kifejezetten megállapítja, hogy a harmincadhivatali rendszabályok hatálya továbbra is fennáll éa hogy jövedéki kihágások eseteiben az előkészítő eljárást a pénzügyi felügyelőségek tisztviselői, külön megbízás alapján pedig a pénzügyőrségi biztosok teljesítik. A közadók kezeléséről szóló 1868: XXI. törvénycikk (IV. fejezet) a jövedéki törvényszékeket pénzügyi törvényszék elnevezés alatt továbbra is fentartotta (97. §.). Számukat tizenhatban állapította meg (98. §.) és kimondotta, hogy a törvényszéknek valamennyi ülnökét az igazságügyminiszter úr nevezi ki (99. §.). Jogorvoslatot adott a törvényszék vóghatározata ellen mind a kincstárnak, mind pedig vádlottnak a pénzügyi feltörvényszékhez (103 — 104. §-ok). E törvény értelmében a kincstár megrövidítésére irányuló szándék nélkül elkövetett, úgynevezett kisebb jövedéki kihágások elbírálására a pénzügyi hatóság van hivatva; határozata a pénzügyi tövényszékhez felebbezhető (92. §.). Ugyanez a törvény (108. §.) felhatalmazta a pénzügyminisztert és az igazságügyminisztert, hogy a jövedéki kihágások eljárási szabályait az 1869. évi december hó 31. napjáig fentartsák, «az eljárás végleges szabályozása iránt törvényjavaslatot fogván időközben előterjeszteni)). Ily javaslat nem került az országgyűlés elé. A pénzügyi törvényszékek ideiglenes fentartásáról szóló 1870: VII. törvénycikk 48