Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok

Klug: Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok A kir. pénzügyigazgatóság a becslés foganatosításának idejéről és helyéről egyidejűleg az illetékkötelezett felet értesíti azzal a megjegyzéssel, hogy a becslési eljárásnál személyesen megjelenhet, illetőleg, hogy a T. 4. §-a értelmében jogában áll saját költségére ellenőrző szakértőt alkalmazni. 4. §. A becslést az elöljáróságnak (városi tanácsnak) két tagja (Budapesten a székesfőváros két tisztviselője), Horvát-Szlavonországokban a községi választmány (városi képviselőtestület) két tagja teljesíti, akiket az elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi előljáró), Horvát-Szlavonországokban a községi választmány (városi képviselőtestület jelöl ki. 5. §. Az elöljáróság (városi polgármester, székesfővárosi kerületi elöljáró) által mint becslő ki nem jelölhető és mint ilyen el nem járhat az: 1. aki az ügyben, amelyben a becslést kérik, mint fél szerepel, vagy a féllel együtt jogosítva vagy kötelezve van, avagy az ügy eredményétől függő megtérítéssel tartozik; 2. akinek a felesége vaay a volt felesége, jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, feleségének a testvére vagy testvérének a házastársa van az 1. pont értelmében érdekelve; 3. akinek örökbefogadó szülője vagy nevelő szülője, illetőleg gyermeke vagy gyámja, gondnoka vagy gyámoltja, gondnokoltja van az 1. pont értelmében érdekelve; 4. aki az ügyi>en mint valamelyik félnek törvényes képviselője, meghatalmazottja vagy ügyvédje közreműködött, továbbá aki valamelyik félnek törvényes képviselőjével, meghatalmazottjával vagy ügyvédjével a 2. vagy a 3. pontban meghatározott viszonyban áll; 5. akit az ügyben mint tanút vagy szakértőt kihallgattak; 6. aki ellen olyan okok vannak, amelyek az ügyre való tekintettel elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztanak. 6. §. Mielőtt az eljáró bizottság elnöke a becslőkkel a becslést megkezdené, az illetékkiszabás céljából bemutatott iratokat, az ingatlanra vonatkozó adókataszteri adatokkal együtt a becslóknek átadja s azok alapján a helyszínén mindenekelőtt a megbecsülendő ingatlanok azonosságát megállapítják. 7. §. A becslésnél a valóságos forgalmi érték megállapítására kell törekedni. Ennek ell»nőrzése végett a bizottság elnöke a becslési eljárásról pontos jegyzőkönyvet köteles felvenni s abban az eljárás minden mozzanatát részletesen fel kell tüntetni. Különö-en kötelesek a becslők a becslési jegyzőkönyvben megjelölni azokat a lem egesebb körülményeket, úgyszintén a becsérték kiszámításának azokat az alapjait, amelyeket a becslésnél szem előtt t rtottak, továbbá kötelesek részletesen előadni azt az útat, amelyen a becsértékhez jutottak. A becsérték megállapításánál arra is ki kell terjeszkedni, hogy a becslók mennyiben vették tekintetbe az adó alá eső ingatlan közterheit, amennyiben pedia házról van szó, a szükséges javításokat és azt, hogy az egyes helyiségek üresen állanak. Az ingatlannal együtt netalán megbecsült tartozókok, valamint a netán külön megbecsült alkotórészek értékét külön is meg kell állapítani. A becslési jegyzőkönyvet úgy az elnök, mint a becslők aláírják. 8. §. Az eljáró bi ottság a becslés eredményéről szótöbbséggel határoz s az ily módon megbecsült ingatlannak értékét — az előbbi §-ban megszabott indokolással — a becslési jegyzőkönyvben számszerűleg feltünteti.