Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az égetett szeszes italok elárusítása. Jegyzetek 14900/916. sz. p.-ü.-min. rendelethez

Kiss: Az égetett szeszes italok elárusítása. mezese érdekében, e közlemény keretében együttesen adjuk meg a kivánt tájékoztatást. Mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogy pénzügy mini zter 149.000/1916. számú rendelete nem érinti a szabadraktárakban és szeszfőzdékben fogyasztási adóval terhelten raktáron levő szeszkészleteket, s nem érinti az adómentes szeszt sem, ellenben a szabad forgalomba átment mindennemil égetett szeszes folyadékokra kiterjed, tehát arra a szeszre is, amelyet a szabadraktárak és szeszfőzdék vállalkozói az u. n. megadózott szesz elhelyezésére szolgáló raktáraikban megadózottan készletben tartanak. Az előttünk fekvő kérdések három főcsoportba sorozhatok: Először, hogy lefoglalandók-e, vagy csak lefoglalhatok a zár alá helyezés alól a rendelet szerint mentesítve nem levő égetett szeszes folyadékok és miként, mily elvek alapján történjék azok szétosztása és az árak megállapítása; másodszor, hogy szabad-e a vámkülföldre, vagy Ausztriába szeszt és egyéb égetett szeszes folyadékokat kiszállítani, és harmadszor, hogy a likőr-rum, és gyüynülcspálinkagyárosok égetett szeszesfolyadék készletével mi történik? Az első csoportba tartozó kérdésekre válaszunk a következő: A rendelet értelmeben lefoglalható égetett szeszes folyadékok zár alá helyezésére a pénzügyigazgatóságok illetékesek, mel)ek a lefoglalt italok szétosztása iránt az e célra alkotott bizottság határozatához képest ós a bizottság által megállapítandó árak betartására való kötelezés mellett intézkednek a lefoglalt égetett szeszes folyadékok átengedése tekintetében. A zár alá helyezés nincs a rendeletben kötelezőleg előírva és éppen ezért az égetett szeszes folyadékok már megadóztatott, vagyis a szabad forgalomba átment készletei is csak a likőr- és rumgyárosoknál voltak felveendők, amely készletek zár alá helyezése kérdésében azonban a rendelkezést a pénzügyminiszter magának tartotta fenn. Ellenben a rendelet 5. §-a értelmében köteles a pénzügyőrség mindannyiszor, valahányszor tudomására jut, hogy valamely félnél 200, illetve 50 hektoliter — foknál kétszerte nagyobb mennyiségű készlet van, a készlet mennyiségének megállapítása mellett a zárolás iránti esetleges intézkedések foganatosítása végett a pénzügyigazgatósághoz jelentést tenni. Itt is esetleges intézkedésekről lévén szó, nyilvánvaló, hogy a rendelet a lefoglalás foganatosítását mindenkor a pónzügyigazgatóságok belátására bizza. Csak természetes, hogy a pénzügyigazgatóságoknak akként kell eljárniok, hogy a rendelet célzata meghiúsítható ne legyen, mely körülmény szüségessó teszi, hogy a pénzügyigazgatóságok a foglalásra adott felhatalmazással minden megokolt esetben éljenek is. 2Í