Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 10. szám - Szemelvények a jövedéki bíráskodás köréből

Szemelvények a jövedéki bíráskodás köréből. kincstár megrövidítésére irányuló szándék fenforgása, az J. ^3. sz. határozat az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása mellett felmentette a dohányjövedéki kihágás alól azt a vádlottat, kinek részére 95 hold területre adatott hohánytermelési engedély, de ő 45 holdra vonatkozólag a nyert engedélyről lemondván, igényét csak 50 holdra tartotta fen, de kinél tényleg 419 •-öl területű túlültetvény találtatott, mert a vádlott elhatározásától függött az, hogy a nyert engedély keretén belül 95 hold területen termeljen vagy ne termeljen dohányt s így kizártnak tekinthető, hogy a jelzett túlültetvénnyel vádlottnak szándéka az államkincstár megkárosítására irányult volna. 4. Végezetül a mesterséges édesítő szer birtoklása által elkövetett kihágások köréből felemlítendő az J. ^/3. sz. határozatnak az az elvi kijelentése, hogy annak a vádlottnak a cselekménye, aki a sacharint csak a saját háztartásában felhasználja, iparszerű foglalkozás fogalma alá nem vonható, s így az az 1912. évi XXII. t.-c. 20. §. 3. pontjába és nem a hivatkozott törvény 19. §-ába ütközik, mely utóbbi törvényhely az engedélynélküli mesterséges édesítő szerek iparszerű felhasználását kívánta meg. JOGGYAKORLAT. 6. Elévülés miatt be nem hajtható pénzbüntetés elzárással sem helyettesíthető.(Nagyváradi kir. ítélőtábla 1956/1915. számít, határozata.) Tévesen alapította ugyan a jogorvoslattal megtámadott első birói határozat rendelkezését az 1883. évi XLIV. t.-c. 109. §-ára, mert ez a törvényes intézkedés az 1909. évi XI. t.-c. 112. §-a által hatályon kívül helyeztetvén, az már joghatályát vesztette, minthogy azonban az 1909. évi XI. t.-c. 100. §-a értelmében jövedéki kihágásokra kiszabott pénzbüntetések a jogérvényes ítélet kézbesítésétől számított 3 év alatt elévülnek, s minthogy az újabb zálogolási eljárás foganatba vételekor, 3 év eltelt anélkül, hogy elitélt irányában a reá kiszabott pénzbüntetés behajtása tekintetében valami intézkedés tétetett volna' s minthogy végül a felfolyamodó által hivatkozott 1909. évi XI. t.-c. 85. §-ának 2-ik pontjában foglalt az az intézkedése, hogy az írásbeli intés, vagy zálogolás, avagy telekkönyvi biztosítás a még be nem következett elévülést félbeszakítja és további 5 évre meghosszabbítja, jelen esetben azért nem foglalhat helyet elévülés, mert ez az 5 évi elévülési idő az egyenes és közvetett adókra és illetékekre van megállapítva, ellenben a jövedéki kihágásokra nézve az elévülés ettől eltérőleg van szabályozva: mindezeknél fogva az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a jövedéki kihágás büntethetőségének elévülését s ez alapon helyesen tagadta meg az elévült pénzbüntetésnek szabadságvesztésre történő átváltoztatását. 509