Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / Tartalommutató

Tartalomnuüatő. c) Joggyakorlat. 1. Szeszadó. Az 1908. évi XXVIlí. t-r. 65. $-ához. Szeszfőzdéből, vagy szabadraktárból egy bejelentés alapján több átvevő részére kiszállított, legalább 100 liternyi vagy ezt meghaladó mennyiségű szeszből egy-egy vevő részére 100 liternél kevesebb csak akkor engedhető át, ha a vállalkozónak kismértékbeni eladási engedélye van 11. 432 Az 1899. évi XXIV. t-e. 4. §-ához. Az átutalási forgalomban rum gyanánt csak legfeljebb 65 fok alkoholtartalommal biró égetett szeszes folyadék kezelhető 1. 19 Az 1916. évi XXIV t.-c. 3. §-ához. Uj szeszfinomítót és kontingens nélküli új mezőgazdasági szeszfőzdét csak előzetes engedély mellett szabad létesíteni. S. 293 A 778/1916. M. E. számú kormányrendelethez. Zár alá helyezett szesz általános denaturálási célokra a denaturált szesz eladási ára tekintetében meghatározott feltételek betartásának kötelezettsége mellett engedtetik csak át ... ... 6. 195 Az 1440/1916- M. E. számú kormányrendelethez. Likőr és rumgyártással pénzügyi hatósági engedély nélkül senkisem foglalkozhatik ._ ._ __. ... ... 9. 357 1. A bélyeg- és illetéki szabályok hivatalos összeállításának szakaszaihoz. A bély. és ül. szab. 52. §-ához. Az átváltoztatott kölcsönre az illetékmentesség nem adható meg, ha a régi Az italok ára a nagykereskedő által az italmérőknek eladott égetett szeszesitalokért követelhető legmagasabb árra nem terjed ki 10. 357 Az 1915. évi XV. t.-c. 6. %-álioz. Az Ausztriába kiszállított szesz eladási ára nem haladhatja túl azt az összeget, mely a termelő, vagy szabadraktáros a nagykereskedőnek belföldön eladott szeszárából magának megtarthat... ... 2. 76 A szesz eladási árából az eladó által megtartható összeg mérve tekintetében a kir. közigazgatási bíróság nem illetékes határozni... ... ... ... ... ... 7. 292 A szesz fmomítási díja nem haladhatja meg a nyers és finom szesz eladási árából a fennálló szabályok értelmében a szesz küldője által megtartható árrészletek közötti különbözetet... 12. 4-93 2. Borital- és húsfogyasztási adó. A borital- ós húsfogyasztási adók beszedési jogának ráutalás útján való biztosítása tárgyában hozott II. fokú határozat ellen csak akkor van panasznak helye, ha a közigazgatási bizottság az I. fokú ráutaló határozatot megerősítette 3. 140 3. Sójövedék. Nyersbőrkészítők az általuk beszerzett iparsót rendeltetésszerű felhasználására másoknak átengedhetik... 4. 140 Aki ipari só helyett marhasót használ föl, nem követ el sósikkasztást 5. 141 21 78 142 197 294 302 358 433 494 kölcsönnek a telekkönyvben kitüntetett kamatlába nem nagyobb az új kölcsön kamatlábánál, habár a fél igazolja, hogy tényleg annál nagyobb kamatott fizetett 14. 152 III. Illetékügy. a) Értekezések, cikkek. Dénes István dr.: Bajok a csereszerződések után járó illetékek körül... ... Képes János dr.: Az örökösödési illeték ós a közjegyzői díjak ... ... Vargha Imre dr.: Az írj osztrák törvénykezési illetékről... ... ... ... ... Fraenkel Sándor dr.: Bélyegellenőrzési szemle.__ ... ... ... ... ... Csekö Béla dr.: A bélyeg- és illetéki szabályokat módosító új törvényjavaslat. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... B. B.: A törvénykezési illetéktörvényről Exner Kornél dr.: Az örökség és az ajándék illetéke, meg a közöröklés... A bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módosításáról ... Szautner Ottó: A kereskedelmi levelek feltételes illetékmentessége... ... ... b) Joggyakorlat. VII