Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - Szesztermelés korlátozása

Szesztermelés korlátozása. Szesztermelés korlátozása. A m. kir. pénzügyminiszter 1916. évi 102.500. számú rendelete a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék üzemének az 1916/1917. évi termelési időszakban a lakosság élelmezésére, valamint az állatállomány eltartására szükséqes termények biztosítása céljából való korlátozása tárgyában — megjelenvén, annak szószerinti szövegét a következőkben adjuk közre: «A rendkívüli viszonyokra való tekintettel szükségesnek mutatkozik, hogy a lakosság élelmezésére, valamint az állatállomány eltartására szükséges termények biztosítása céljából az 1916/1917. évi termelési időszakban a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék szesztermelése, illetve az egyes terményeknek szeszszé való feldolgozása tekintetében bizonyos korlátozások tétessenek. Ebből a célból a minisztertanács felhatalmazása alapján a következőket rendelem: 1. §. Búzát, kétszerest, kölest és zabot a fogyasztási adó alá eső (ipari és mezőgazdasági) szeszfőzdék az 1916/1917. évi termelési időszakban — a m. kir. minisztérium 1916. évi július 21-én 2369/M. E. szám alatt kelt és a Budapesti Közlöny 1916. évi július hó 22-iki számában közzétett rendeletének megfelelően — egyáltalában nem dolgozhatnak fel. 2. §. Rozsot és árpát alapanyag gyanánt csak a sajtolt élesztőt is készítő szeszfőzdék fordíthatnak szesztermelésre, még pedig: az 1. §-ban említett rendelet értelmében visszatartott, illetve beszerzett mennyiségekből rozsot az illető szeszfőzdében az 1913/1914. évi termelési időszakban feldolgozott rozs tényleges súlymennyisége, árpát pedig — mely kizárólag maláta alakjában dolgozható fel — az említett termelési időszak alatt száraz és zöld maláta alakjában feldolgozott árpamennyiség erejéig. A sajtolt élesztőt nem készítő szeszfőzdék rozsot egyáltalában nem fordíthatnak szesztermelésre, árpát pedig csakis az egyéb anyagokból készíthető cefréhez használatos maláta alakjában és az előállítandó alkoholmennyiség minden hektoliterjére az 1. §-ban említett rendelet értelmében visszatartott, illetve beszerzett mennyiségekből legfeljebb az ugyanezen rendelet 8. §-ának első bekezdése szerint számítandó mérvben dolgozhatnak fel. 3. §. A szesztermeléssel együttesen sajtolt élesztőt is készítő ipari és mezőgazdasági szeszfőzdék a jelen rendelet 2. §-ában említetteken kívül tengerit és egyéb szeszgyártási anyagokat oly mérvben dolgozhatnak fel, hogy a rendelkezésükre álló anyagokból való összes szesztermelésük az 1916/1917. évi termelési időszakban nem lépheti túl az 1913/1914-ild termelési évadban elért szesztermelésük mennyiségét. Az itt említett szeszfőzdék tengerit és egyéb szeszgyártási anyagokat az egyes anyagnemek forgalomba hozatala tárgyában netán kiadandó rendelet határozmányainak egyébkénti betartásáyal és ezenkívül a mezőgazdasági szeszfőzdék az 1899. évi XX. t.-c. 5. §. 2. a) pontjában meghatárorozott követelményeknek is figyelembe vétele mellett, — legfeljebb csak az általuk az 1913/1914. évi termelési időszakban feldolgozott anyagok mennyisége erejéig szerezhetnek be. 349