Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Egyenesadók. — Joggyakorlat. hető adó összegére fokozó hatással nincs. 47. Az 1909. évi X. t.-c. 6. §-ában elrendelt arányszámítás szempontjából az adómentes jövedelem teljes összegében (az azt terhelő adók levonása nélkül) veendő számba. (A m. kir. közigazgatási bíróság 2821811915. P. sz. ítélete.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva, a jövedelmi adót az 1915. évre 989 K 9 fillérben állapítja meg. Megokolás : A panaszos jövedelmét így vallotta be: 1. tőkevagyonból eredő jövedelem 26.981 K, 2. szolgálati viszonyból származó járandóság 13.440 K. Le 2055 K 70 fillér egyenes adó; mutatkozik tiszta jövedelem 38.479 korona 30 fillér. Az adófelszólamlási bizottság az ekként bevallott jövedelemhez még a magyar országos központi takarékpénztártól húzott 200 K és a Pozsony-komáromi helyi érdekű vasúttól élvezett 2480 K, együtt tehát 2680 K tiszteletdijat, illetve jutalékot számított hozzá. Az így nyert 41.046 K jövedelem után eső 1720 K adóból az adóköteles jövedelemre eső arányos rész kiszámításánál pedig nem 13.440 korona szolgálati járandóságot vett adómentesnek, hanem ebből az összegből a 2055 K adót levonva, csak 11.385 koronát. A panasz úgy a bevallástól való eltérés, mint a most említett arányszámítás ellen irányul s kiemeli, hogy a 2680 K benfoglaltatik a tőkevagyonból eredően bevallott 26.981 koronában. Ezt elfogadva és — tekintettel arra, hogy nincs oly törvényes rendelkezés, a mely az összes jövedelemből levont adótehernek az arányszámítás előtt az adómentes részből való levonását rendelné el — a téves arányszámítást is kiigazítva, figyelemmel az 1909. évi X. törvény 6. §-ában foglalt rendelkezésre, a panaszos jövedelmi adója _ 1520 X 25.039 _ X _ 38.479 ~ yö lérben volt megállapítandó. 48. A forrás megjelölése nélkül «egyéb jövedelem» cím alatt jövedelmet megállapítani nem szabad. (A m. kir. közigazgatási bíróság 21710/1915. P. sz. kezdete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak annyiban helyet ad, hogy e panasz tárgyává tett határozatot feloldva, az adófelszólamlási bizottságot új határozat hozatalára utasítja. Megokolás : Az adófelszólamlási bizottság a panaszosnak e jövedelmét úgy a bevallástól, mint az összeíró bizottság adataitól eltérően állapította meg és a főbb jövedelmi források eredményéhez még 1000 K «egyéb jövedelmet)) adott hozzá, amely eljárás következtében állott be a panaszosnak jövedelmi adókötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a panasz tárgyává tett határozatban az «egyéb jövedelem» nincs névszerint felsorolva, oly módon, miként arra a jövedelmi adóról szóló végrehajtási utasítás 36. §-ának V. F. pontja a törvény célzatának megfelelően reámutat; figyelemmel továbbá arra a körülményre, hogy a határozat a levonható tételeket sem részletezi; az ügy végső fokon érdemlegesen el nem bírálható. 344