Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adójavaslatokon. üzletet terheli, az üzlet tulajdonosától teljesen független és csak akkor és olyan mértékben változik, amikor és amilyen mértékben az üzlet terjedelmében is változás áll be. Azonban, amint alább kifejtjük, a javaslat nem következetes, és alkotói megint beleestek abba a hibába, amelyet az 1875. évi kereseti adótörvény megalkotói elkövettek, t. i. a 4. §-ban a kereseti adot már nem mint hozadéki adot, hanem csaknem mint jövedelmi adót fogják fel és az adó­kivető hatóságok feladatává az üzlet terjedelmétől függetlenül a tényleges kereset (jövedelem) kipuhatolását teszik. Az adóköteles felek a fenti esetekben a helyesbítésre irányuló kérvényeiket az illetékes pénzügyigazgatóságoknál, Budapesten a székesfővárosi adofelügyelönél, minden év február végéig nyújthatják be. Méltánylást érdemlő esetekben a pénzügyminiszter ezt a határ­időt meghosszabbíthatja, illetve az ezután beadott kérvényeket is elfogadhatja tárgyalás alapjául. A pénzügyi hatóság minden év február végéig postára adott értesítővel tartozik az érdekelt adó­kötelesekkel közölni, hogy adóiknak felemelése iránt az adókivető­bizottság elé javaslatot fog előterjeszteni. Az adó helyesbítése iránt előterjesztett kérelmek felett, a rendes jogorvoslati eljárás fenntar­tása mellett, az ado kivetésére illetékes adókivető-bizottság hoz határozatot. II. A kereseti adó új hivetése. A javaslat más vonatkozásban is áttöri az 1. §-ban kimondott elvet, nevezetesen a 4. §. rendelke­zéseivel, amelyek lehetőséget nyújtanak a kereseti adó új kivetésére. Ez az az eset, amelyre fentebb céloztunk: t. i. a legutolsó kivetés során már megállapított kereseti adó «helyesbítésének)) a 4. §. sze­rint akkor van helye, ha az adóköteles fél keresete az 1914., 1915. és 1916. években vagy ezek valamelyikében a háború folytán lénye­gesen emelkedett. Ez tehát lényegesen különbözik a 2. §. szerinti helyesbítéstől. Itt egészen közömbös, hogy az üzleti terjedelem vál­tozott-e vagy sem, a helyesbítés feltétele az, hogy 1. a kereset, 2. a háború folytán. 3. lényegesen emelkedett legyen. Elképzelhető olyan eset is, hogy valakinél az üzlet terjedelme növekedett, a kere­setében azonban lényeges emelkedés nem állott be és nem való­színűtlen az sem. hogy valakinél az üzlet terjedelme csökkent és mégis lényeges kereset-emelkedés állapítható meg. Kétségtelen, hogy normális körülmények között ezek az esetek ritkábbak, de a háború ideje alatt az egészen különös termelési és értékesítési viszonyok számos példát szolgáltattak erre is. A 4. §. szerinti helyesbítés csak adófelemeléssel járhat, tehát ^sak a pénzügyi hatóság fogja kérni. A javaslat a pénzügyi ható­ságok részére azt a fontos utasítást tartalmazza, hogy a pénzügyi hatóság által mindenekelőtt az igazolandó, hogy a kereset a háború folytán emelkedett. A helyesbítés abban áll, hogy a megnövekedett kereset után a III. osztályú kereseti ado megfelelően kivetendő, még pedig akkor is. ha a haszonhajtó foglalkozás a) az 1917., 1918. és 1919. években előreláthatólag már nem is fog olyan eredményeket felmutatni, mint az előző években; b) vagy ezekben az években megszűnik; e) vagy már az adó helyesbítése előtt is megszűnt. Ez utóbbi esetben az ado a reá eső pótlékokkal együtt a kivetés jog­337

Next

/
Thumbnails
Contents