Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adó javaslatokon. nek, akik valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy egylet összes részvényeinek vagy üzletrészeinek a vállalat megalakulásától kezdve vagy legalább öt év óta legalább egyhetedrészét bírják, többnyeresége, aszerint amint nagyobb adó alá esik, csak a vállalatnál vagy csak a vállalat részvényeinek, illetve üzletrészeinek tulajdonosánál adóztatandó meg. Teljesen új szabályozást nyertek az adó kivételes mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó rendelkezések is. Az új szöveg szerint a helyzet a következő: Ha az adóalanytól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán a jogérvényesen kivetett adó behajtása a fél anyagi helyzetének nagyfokú megromlását vagy a vállalat jelentékeny megbénítását idézné elő, a fél legkésőbben a hadi nyereségadó második részletének esedékessé váltát követő 30 nap alatt az illetékes pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) benyújtandó kérvényben kérheti az adónak részben vagy egészben való törlésbe hozatalát. A kérvény felett elsőfokon, amennyiben nyilvános számadásra kötelezett vállalatról van szó, a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága, a többi adókötelesekre nézve pedig a jövedelemadó kivetésére illetékes adófelszólamlási bizottság határoz, amelyeknek határozatai ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. A hadinyereségadó javaslatán keresztülvitt eme módosításoknak és kiegészítéseknek nagy része a parlamenti ellenzék és a gazdasági körök ama kívánságának az eredménye, hogy a javaslatban a pénzügyminiszterre ruházott jogok egy része az adózó polgárokból alakított adókivető szervekre menjen át. A pénzügyminiszter inkább politikai okokból, mint az államkincstár érdekéből engedett ezeknek a kívánságoknak. A módosítások mindenesetre alkalmasak arra, hogy az adózók körében elterjedt aggodalmakat, amelyeket egy a hatalmát pártpolitikai célokra felhasználó pénzügyminiszterrel szemben táplálhattak, némileg enyhítsék. Föltétlenül kívánatos azonban hogy az adókivető hatóságok a reájuk bízott feladatot szintén pártatlanul oldják meg, amit az eddigi adókivetéseknél nem mindenütt tartottak eléggé szem előtt. A III. osztályú kereseti adó. A javaslat a bizottsági és a képviselőház tárgyalás során igen lényeges változásokon ment keresztül. Azt az alapelvet, hogy az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó újabb kivetés nélkül az 1917., 1918. és 1919. évekre is érvényben marad, a parlament által elfogadott törvény is fenntartja. Ennek a szükségét már e Szemle legutolsó számában kimerítően fejtegettük. Itt csak röviden ismételjük, hogy szükség volt erre egyrészt az államkincstár, másrészt az adózó polgárok érdekéből. Az utóbbiak indokolt aggodalommal tekinthettek az 1917. évi adókivetés elé. mert részben a jövedelmi adó, részben a hadinyeresógadó kivetésénél a kereskedelmi és ipari tevékenységükből eredő jövedelmük többé-ke vés bbé a valóságnak megfelelően állapíttatik meg és így ki lettek volna 332