Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adó javaslatokon. A hadinyereség adó. A javaslaton a bizottsági tárgyalás során lényegesebb módosítás nem történt. Mindössze kettő érdemel megemlítést. Az első a javaslat 9. §-ába felvett az a rendelkezés, amely szerint ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. évben elért átlagos évi jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomáson kifejezendő kívánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő a jövedelemtöbblet megállapításának alapjául (a háborús éveket megelőző évek jövedelme gyanánt), amit a képviselőház is elfogadott. A másik fontosabb módosítás az volt, hogy a javaslat 28. §-ának azon szavai, amely szerint «rendeletileg intézkedhetik nevezetesen a pénzügyminiszter» az ú. n. családi részvénytársaságok részvényesei többszörös megadóztatásának elkerülése végett, a következő kifejezéssel pótoltatott: «rendeíetileg intézkedik a pénzügyminiszter)), azonban — amint alább kifejtjük — a javaslatnak ez a része a képviselőházi tárgyalás során lényeges változáson ment keresztül. A képviselőházi vita, néhány felszólalástól eltekintve, általában elég tartalmas volt: a felszólalásokkal, különösen pedig Teleszky János pénzügyminiszternek az általános vita végén mondott beszédével, valamint az egyes szakaszoknál tett kijelentéseivel számos olyan kérdés nyert tisztázást, amelyekre nézve az adózó közönség körében meglehetős bizonytalanság uralkodott. A következő sorokban egyrészt ismertetjük azokat a főbb kérdéseket, amelyek a parlamenti tárgyalás során legtöbbször felmerültek és amelyekre a pénzügyminiszter választ adott, másrészt pedig azokat a módosításokat, amelyek a részletes tárgyalás során a javaslaton történtek. A pénzügyminiszter mindjárt beszédének elején figyelemre méltó kijelentéseket tett, amelyek ugyan nincsenek szoros összefüggésben magával a hadinyereségek adójával, mégis igen nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Az ellenzéki szónokok részéről hozzáintézett kérdésekre ugyanis a pénzügyminiszter tájékoztatta a Házat a Magyarországra jutó eddigi hadiköltségek nagyságáról. Erre vonatkozólag úgy nyilatkozott, hogy a háború az elmúlt huszonhárom hónapban havonta átlag a magyar államnak 450—470 milliójába került, amely összeg természetesen a háború folyamán növekedett; eleinte kisebb volt, ma pedig körülbelül 560—600 millió között mozog E háborús szükséglet magában foglalja elsősorban a haderő szükségletét, másodszor a hadbavonultak családtagjainak igen nagymérvű segélyezését, harmadszor a külföldön levő honfitársaink segélyezésére fordítandó, szintén jelentékeny, bár az előbbiekhez képest természetesen sokkal kisebb összegeket; magában foglalja az eddig foganatosított hitelműveletek kamatszükségletének fedezetét és végre a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyezését. A javaslat ellen felszólalók leginkább az adótételekre vonatnatkozó rendelkezést támadták és azt kifogásolták, hogy a részvénytársaságok hadinyereségére alacsonyabb adótételek vannak megállapítva, mint a természetes személyek hadinyereségére. Példákat emlí326