Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adó javaslatokon. A hadinyereség adó. A javaslaton a bizottsági tárgyalás során lényegesebb módosí­tás nem történt. Mindössze kettő érdemel megemlítést. Az első a javaslat 9. §-ába felvett az a rendelkezés, amely szerint ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. évben elért átlagos évi jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyúj­tott vallomáson kifejezendő kívánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő a jövedelemtöbblet megállapításának alapjául (a háborús éveket megelőző évek jövedelme gyanánt), amit a képvi­selőház is elfogadott. A másik fontosabb módosítás az volt, hogy a javaslat 28. §-ának azon szavai, amely szerint «rendeletileg intéz­kedhetik nevezetesen a pénzügyminiszter» az ú. n. családi részvény­társaságok részvényesei többszörös megadóztatásának elkerülése végett, a következő kifejezéssel pótoltatott: «rendeíetileg intézkedik a pénzügyminiszter)), azonban — amint alább kifejtjük — a javas­latnak ez a része a képviselőházi tárgyalás során lényeges változá­son ment keresztül. A képviselőházi vita, néhány felszólalástól eltekintve, általában elég tartalmas volt: a felszólalásokkal, különösen pedig Teleszky János pénzügyminiszternek az általános vita végén mondott beszé­dével, valamint az egyes szakaszoknál tett kijelentéseivel számos olyan kérdés nyert tisztázást, amelyekre nézve az adózó közönség köré­ben meglehetős bizonytalanság uralkodott. A következő sorokban egyrészt ismertetjük azokat a főbb kérdéseket, amelyek a parlamenti tárgyalás során legtöbbször felmerültek és amelyekre a pénzügymi­niszter választ adott, másrészt pedig azokat a módosításokat, ame­lyek a részletes tárgyalás során a javaslaton történtek. A pénzügyminiszter mindjárt beszédének elején figyelemre méltó kijelentéseket tett, amelyek ugyan nincsenek szoros összefüg­gésben magával a hadinyereségek adójával, mégis igen nagy érdek­lődésre tarthatnak számot. Az ellenzéki szónokok részéről hozzá­intézett kérdésekre ugyanis a pénzügyminiszter tájékoztatta a Házat a Magyarországra jutó eddigi hadiköltségek nagyságáról. Erre vonat­kozólag úgy nyilatkozott, hogy a háború az elmúlt huszonhárom hónapban havonta átlag a magyar államnak 450—470 milliójába került, amely összeg természetesen a háború folyamán növekedett; eleinte kisebb volt, ma pedig körülbelül 560—600 millió között mo­zog E háborús szükséglet magában foglalja elsősorban a haderő szükségletét, másodszor a hadbavonultak családtagjainak igen nagy­mérvű segélyezését, harmadszor a külföldön levő honfitársaink segé­lyezésére fordítandó, szintén jelentékeny, bár az előbbiekhez képest természetesen sokkal kisebb összegeket; magában foglalja az eddig foganatosított hitelműveletek kamatszükségletének fedezetét és végre a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyezését. A javaslat ellen felszólalók leginkább az adótételekre vonat­natkozó rendelkezést támadták és azt kifogásolták, hogy a részvény­társaságok hadinyereségére alacsonyabb adótételek vannak megálla­pítva, mint a természetes személyek hadinyereségére. Példákat emlí­326

Next

/
Thumbnails
Contents