Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 6. szám - Az adójavaslatok az országgyűlés s az érdekképviseletek előtt

Krónika. azok nevét, kik katonai szállításban résztvettek, a szállított mennyiségek s a kifizetett összegek feltüntetésével, mert csakis így biztosítható, hogy megadóztassanak azok a hadinyereségek, melyeknek legnagyobb részt kellene venniök a hadiköltségek viselésében. Kívánatosnak látszik azoknak a vállalatoknak és egyeseknek az erósebb megadóztatása, melyek a háború előtti foglalkozásukhoz képest idegen térre mentek át, azokkal szemben, kik saját körükben maradtak s esetleges nyereségtöbbletük ezen normális üzleti körben keletkezett. Méltányosnak és igazságosnak jelzi az OMGE azt is, ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesülések a természetes és jogi személyekkel egyforma kulcs alapján adóztatnának meg. Ezen általános megjegyzések után a felterjesztés a részletekre tér át, s ezek során módot kíván biztosítani a gazdának, hogy tartalékolja olyan munkálatok teljesítésének kiadását, amelyeket a háború alatt nem volt alkalma foganatosítani, de amelyeket a háború lezajlásával feltétlenül pótolnia kell, amilyenek különösen az épületek és a holtleltárban beállott avulások helyreállításának a költségei. Kiegészítést kér az OMGE abban az irányban, hogy a gazdálkodó ne csak a holt leltár pótlására tartalékolhassa a helyreállítási költségeket, hanem az élő és holt leltár pótlására szükséges költségeket is, amely eset ott áll be, ahol a katonaság a lovakat, lovas és ökrös igát szekerekkel együtt, lószerszámokat stb. elrekvirálta s azok ellenértékét oly alacsony áron térítette meg, amelyből a gazda a háború után, amikor ezeknek a leltári tárgyaknak a kiegészítésére kerül a sor a szükséges állatokat és leltári tárgyakat beszerezni nem birja. Mint további kívánságok szerepelnek a felterjesztésben : az iskolaadókra történt kiadások levonásának megengedése a hadijövedelem megállapításánál, a külföldi birtokosoknak magasabb kulcs alapján való megadóztatása s annak az intézkedésnek, amely büntetés alá vonja az adatokat bevalló igazgatóságot akkor is, ha az adatok hiányosak, oly irányban való módosítása, hogy a hiányos adatok beszolgáltatásáért csak akkor terhelje büntető szankció alá eső felelősség, ha felszólításra stm pótolta a hiányokat. Az „Adó- és Illetékügyi Szemle" ajánlása a m. kir. pénzügyminiszter által. A m. kir. pénzügyminister úr 1913. évi március hó 5-én 3819/P. M. szám alatt a Pénzügyi Közlöny ez évi március hó 10-iki számában (XL. évfolyam 7. szám) a következő szövegű rendeletet bocsájtotta ki: «A dr. Klug Emil budapesti ügyvéd által szerkesztett «Adó- és Illeték ügyi Szemle» a pénzügyigazgatóságoknak (székesfővárosi adófelügyelő és közp. díj. és illetékkiszabási hivatal) és a m. kir. adóhivataloknak figyelmébe ajánltatik, s megengedtetik, hogy ezen folyóiratra az irodai költségek alrovatán nyert hitelük, illetve irodai főáltalányuk terhére közvetlenül előfizethessenek. A folyóirat évi előfizetési díja 24 K, szerkesztősége és kiadóhivatala Budapesten, V., Falk Miksa-u. 7. sz. alatt van.» 323