Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - A 20.000 K-nál kisebb jövedelmek hadi adója

Lukács: Fémrékvirálás és pálinkafőzés. meg. Magának a zománc összetételének és a zománcozási eljárásnak gondos megválasztásával ez a hiány ugyan több-kevesebb sikerrel kiküszöbölhető, de ez eljárás, költséges voltától eltekintve, követésre már azért sem ajánlatos, mert a főzőüst megtöltése és kiürítése alkalmával járó, úgyszólván, kikerülhetetlen mechanikai behatások a zománc lepattogását csakhamar előidézik és ez ugyanarra az eredményre vezet, mintha a főzőüst védő réteggel egyáltalában nem volna ellátva. A zinkkel vagy ónnal való bevonás csak akkor véd jól, ha az tökéletes, azaz, ha a védő fémrétegen semmiféle folytonossági hiány nem áll elő. Ha azonban akár a bevonás tökéletlensége, akár az üst megtöltése és kiürítése okozta mechanikai behatás a védőréteg akármilyen csekély megszakítását hozza létre, azon a ponton megindul a vasedény rozsdásodása, amely aztán még sokkal gyorsabban megy végbe, mintha az edény zinkkel vagy ónnal egyáltalában nem lett volna védve. Ugyanis a savanyú cefre a vas és zink, illetve a vas és ón érintkezési felületén elektromos áramot indít meg, ami a rozsdásodás rohamos tovaterjedését eredményezi. Az itt előadottakra való tekintettel vaskészülék esetén, a főzőüst a hozzá való sisakkal együtt öntött vasból volna legcélszerűbben készítendő, mindennemű védőréteggel való bevonás nélkül. Az öntött vas ugyanis savakkal szemben minden más vasfajtánál nagyobb ellenállást fejt ki, és néhányszori lepárlás után a felületeken vékony rétegben lerakódott cefreüledék a rozsdásodást megakadályozza és a párlat izét és színét akkor már nem befolyásolja. Az összekötőcső és hűtőkészülék anyagául az öntött vas már egyáltalában nem alkalmas, hanem e célra a kovácsolt vas választható. (Az acél rosszabb hővezető lévén, mint a kovácsolt vas, az összes vasfajták közül ez utóbbi a legalkalmasabb a jelzett célra.) Megjegyzendő azonban, hogy éppen a hűtőnél nélkülözzük a rezet a legnehezebben, és ha a vashűtőket egyébként azonos körülmények között 30—40%-kal nagyobb hűtőfölületre is dimenzionáljuk és ha a vashütőcsöveket igyekszünk is a hűtőhatás kedveért lehető vékonyra (2—3 mm.) készíteni: a vashűtő teljesítménye mindig mögötte marad a rézhűtői) ek. A vashűtőknél a hűtőhatást erősen befolyásoló lerakodott vízkő eltávolítására még nagyobb gondot kell fordítani, mint a rézhűtőknél, nehogy az amúgy is tökéletlenebb hűtés tetemes alkoholveszteséggel járjon, miért is a hűtők gyakrabban tisztítandók, ami ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy e hűtők aránylag gyorsan váljanak használhatatlanná. Mindezekből kitűnik, hogy a 'pálinkafőzésre szolgáló fözőhészü18