Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / Tartalommutató

Tarlulommiitatő. Az 1912. évi XXXV. t.-c. 17. §-ához. A városi tisztviselőknek az 1912. évi LVIII. t.-c. 18. §-a szerint járó családi pótléka a IV. oszt. kereseti adó alól mentes ... ._ 2. 13 A magántisztviselőknek családi pótlék cimén adott illetményeket a IV. oszt. kereseti adó alól nem lehet felmenteni 1. 13 3. Tőkekamat- és járadékadó. Az 1875. évi XXII. t.-c. 1. §-úhoz. A vadászati jog bérbeadása esetén nemcsak a bérösszeg, hanem a vadak által okozott károk megtérítése fejében fizetett összeg is tőkekamat- és járadékadó alá esik ... 12. 128 A köszénbáuya kutatási jog átruházásáért egy összegben űzetett vételár után járadékadó nem követelhető, azonban a kitermelt kőszén mennyisége után fizetendő termelési jutalék 2% járadékadó alá esik '28. 270 4. A nyilvános számadásra kötalezett vállalatok adója. Az 1875. évi XXIV. t.-c. 1. X-áho:. A részvénytársaságnak a saját ingatlanai nem üzletszerű eladásából származó vagyonszaporodása üzleti adóval nem róható meg ... _._ _ 3. 24 Az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. $-ához. Az értékpapír árfolyam-veszteség a nyers jövedelemből levonandó, ha a veszteség azáltal állt elő, hogy a részvényeket kibocsátó részvénytársaság csődbe került 18. 184 A hadsegélyezési célokra önként adományozott összegeket a társulati adó kivetésénél a nyers bevételből levonni nem lehet ... ... 27. 270 A 4'2%-os egységes államadóssági kötvények (az úgynevezett közös államadóssági kötvények) osztrák államadóssági papírok, és így ezeknok kamatait az üzleti adó kivetésénél a nyers jövedelemből levonni nem lehet ... 56. 483 A társaság által a saját épületében a saját céljaira használt helyiségek bérértékét, — ha a mérlegben bevételként és kiadásként el van könyvelve — úgyis, mint házadóval megrótt jövedelmet, s úgy is, mint üzleti kiadást, le kell vonni ... ... 5(5. 483 Az 1908. évi XIV. t.-c. 12. §-Áoz. Az adófelszólamlási bizottságnak az ellen a határozata ellen, amelylyel a magyarországi nyilvános számadásra kötelezett vállalat ausztriai fiókjának Ausztriában megadóztatandó tiszta jövedelmét megállapította, a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye 7. 70 6. Altalános jövedelmi pótadó. Az 188S. évi XLVI. t.-c. 9. §-ához. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatósági tagjainak ebben a minőségben húzott illetményei után kivetett III. oszt. kereseti adó után járó általános jövedelmi pótadót nem az öszszes igazgatók illetményei után egy összegben kivetett, hanem minden egyes igazgatósági tagot — esetleg más forrásból származó jövedelme után is — terhelő III. oszt. kereseti adó összegének megfelelő kulcs szerint kell kivetni lí). 184 7. Jövedelemadó. Az 1914. évi XLVI. t.-c. 1. §-ához. Az országgyűlési képviselő tiszteletdíja nemcsak adómentes, hanem úgy az adókötelezettség megállapítása, mint az adókulcs fokozása szempontjából nem létezőnek tekintendő ... 4. 14 A véderőnek mozgósított tagjai által ebben a minőségükben húzott illetményei az adóköteles összes jövedelmeinek megállapításánál számításba nem vehető 5. 15 Annak a kérdésnek eldöntése szempontjából, vájjon az 1914. évi XLVI. t.-c. 1. ij-ában említett összes jövedelem a 20.000 K-t meghaladja-e, az adózónak az 1909. évi X. t.-c. 4. §. 5. pontjában, az 5. §-ában és a 12. §. 9. pontjában felsorolt jövedelmeit is számba kell vermi. (A m. kir. közigazgatási bíróság XXXVU. sz. döntvénye) 54. A belföldről származó 20.000 K-nál kisebb jövedelem is adó alá esik, ha az adózónak külföldről származó adómentes jövedelmével együtt az összes jövedelem a 20.000 K-t meghaladja 10. 73 A külföldön tartózkodók akkor is tartoznak jövedelemadót fizetni, ha belföldről származó jövedelmük csak a háromszoros számítás következtében haladja meg a 20.000 K-t 17. 131 Az 1909. évi X. t.-c. 2. §-ához. A közkereseti társaság egyes tagjai csak akkor tartoznak jövedelemadót fizetni, ha az egyes tagok összes jövedelme a rájuk eső jutalékkal együtt meghaladja a 20.000 K-t s nem akkor, ha a társasás jövedelme több 20.0)0 K-nál... . 40. 340 IV