Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Adópolitika a háború előtt Angliában

Szende: Adópolitika a háború elölt Angliában. 1897—1912 között 922.000 ^-ról 747.000 £-m esett. Az incometax első osztályában (Schedule A.) a földbirtok is adózás alá került, de 1910-ban, amikor az adóköteles bruttó jövedelem az 1 millárd £-oi felülhaladta, az adózás alá kerülő földbirtokjövedelem csupán 51 millió £, tehát az összjövedelemnek alig 5%-a volt.1 Az örökségi adót kiterjesztették ugyan a földbirtokra is, de az adóalap megbecslésénél igen sok lehetőség nyilt az adóközegek kijátszására. Meg kell szüntetni a földbirtok adókiváltságait és meg kell adóztatni a földesurakat, ezt a jelszót dobta bele Llo}Td George a közvéleménybe. A jövedelmi adó erre nem szolgáltat elégséges eszközt, annyival is inkább, mivel az angol földesurak jelentékeny része a földbirtok jövedelmezőségével nem törődik, azt vadaskertté, parkká, alakítja át, vagy a munkáshiány folytán legelőnek használja. Az adóalap nem csupán a jövedelem, hanem első sorban a föld értéke legyen, ennek pedig előfeltétele, hogy a földérték állami közegek által megállapítássék. Mivel az értékbecslési munkálatok hosszabb ideig tartanak egyéb sürgős reformra is szükség volt. A megnagyobbodott állami kiadások fedezetét minden áron elő kellett teremteni. Az a «harci» budget, melyet Llyod George az alsóháznak 1909 április 29 én előterjesztett,2 a többlet elnyerése céljából nemcsak a nagybirtok, hanem egyáltalában a nagy vagyonok ellen fordult, ami világosan mutatta azt az eltolódást, amely Anglia osztály tagozódásában végbement Már többé nem volt az elegendő, hogy a liberális párt a földbirtok rovására csináljon adóreformot, most már saját zsebébe is kellett nyúlnia. A változások a következők voltak: Az adóztatás igazságtalanságának egyik legfőbb forrása, hogy az adótörvények rendszerint nem tesznek különbséget a fundált és nem fundált jövedelmek között, a munkanélküli (unearned increament) és a munkából szerzett jövedelem között. A porosz, osztrák, szász adórendszerek és nyomukban járó magyar jövedelmi adó is beleesnek ebbe a hibába. Az 1909. évi angol budgettörvény elsősorban ezen a bajon akart segíteni és pedig kettős eszközzel. Úgy rendelkezett, hogy a jövedelmi adó kulcsa a 2000 £-en aluli jövedelmeknél 40%kal, a 2000 és 3000 £ közötti jövedelmednél pedig 14%-kal mérsékel ető akkor, ha a jövedelem személyes tevékenységből származik. A kisbirtok részére a törvény hasonló kedvezményeket biztosított. A nagyobb jövedelmek eresebb megterhelése céljából jövedelemadó-pótlékot (supertax) rendszeresített úgy, hogy az 5000 £-en felüli jövedelmeknél a 3000 £-et meg« Statistical Abstract. 1912., 9., 35., 37. 11. 3 A beszéd telje3 szövege közüko Lloyíl George beszédeinek német kiadásában Bessere Zeiten. 1912., 37-106. 11. 7