Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Adópolitika a háború előtt Angliában

Szende: Adópolitika a háború előtt Angliában. mögött. A XIX. század utolsó éveiben az angol munkásmozgalom új irányba fordult, s egyre erőteljesebben hangzott fel a kívánság a két régi párttól függetlenített önálló parlamenti munkáspárt alafcfetá^a iránt. 1893-ban megalakult az Independent Labour Party.1 Előre látható volt, hogy a következő választások alkalmával a munkáspárt nagy erővel vonul be a parlamentbe. A munkásbiztosítás, teljes, kiépítése és egyéb szociális reformok ügye többé el nem volt, halasztható, de ez az angol munkásság nagy számát tekintve, oly anyagi eszközöket kivánt, melyek az eddigi adórendszer útján nem voltak előteremthetők. A fegyverkezés és a szociálpolitika megnövekedett terheinek fedezése, ez volt az a probléma, amely elé a két vezető párt: a nagybirtokkal szövetkezett banktőke és az ipari-kereskedelmi burzsoáziái került. A változott viszonyokhoz való alkalmazkodást elsősorban a konzervativpárt (mely 1886 után az unionista párt nevet vette fel), kezdte meg. Nagytehetségű gyarmatügyi minisztere, Joseph Chamberlain találta meg az üdvözítő eszmét, amelyről néhány évig úgy Angliában, mint a külföldön azt hitték, hogy a világot sarkaiból fogja kiforgatni. 0 visszanyúlt a konzervativek régi pénzügyi programmjához s azt megfelelő ideológiai mezbe öltöztette. A vjtövám? rendszernek újból való behozatala mellett tört lándzsát Azt hirdette,, hogy ez az egyedül alkalmas eszköz arra, hogy az angol ipart és. mezőgazdaságot az egyre fokozódó külföldi versennyel szemben megvédje és fejlődésképessé tegye. Egyedül a védvámrendszer alapján lehetséges a gyarmatokat az anyaországgal szorosabb kapcsolatba fűzni. S végül a védvámrendszer a legalkalmasabb oly nagy bevételek előteremtésére, melyekből a fegyverkezés és a szociálpolitika költségeit fedezni lehet. Sok külső körülmény kedvezett e terv népszerűsítésének. A német verseny megijesztette az angol gyárosokat, a német flotta szaporítása pedig az egész közvéleménybe beoltotta az inváziótól való. félelmet. Ezt a hangulatot az uszító sajtó kihasználta és fejleszt; :Jo. Az angol ipar akkor néhány kedvezőtlen éven ment keresztül 'a sokan azt hitték, hogy ennek a szabadkereskedelem az oka. A21 agitáció még az ipari munkásság körében is nagyszámú hivőt sz-rszett. A szakszervezetek és a munkáspárt megmaradtak a szabadt kereskedelmi programm mellett, de azért munkáskörökben is erős lett a félelem, hogy a német verseny folytán egész iparágak tönkre1 M. Beér: Geschichte dcs Sozicdismus in England. 1913. 470. 1. A szociáldemokrata szövetség (S. D. F.) már régebben megalakult, do politikai bzerephea nem jutott. 5