Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Vihar: A hadiadó gyakorlati ismertetése. A hadiadó gyakorlati ismertetése. Vihar Károly székesfővárosi számtanácsostól. A hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. évi XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában 149.700/1914. szám alatt jelent meg a pénzügyminiszteri utasítás. Sikerült alkotásnak sem az utasítás, sem az ennek alapján kiadott vallomást űrlapok nem mondhatók. Amaz nélkülözi az áttekinthetést, sok benne a hivatkozás más törvényekre ahelyett, hogy ezen törvényszakaszokat a megfelelő helyen idézné; emez sűrűn hivatkozik a végrehajtási utasításra, melyet a nagyközönség nem olvas és hijján van minden részletes felvilágosításnak. Nem szabatos már az utasítás 1. §-a sem, mely adókötelesnek minősíti a 20.000 koronát meghaladó «összes» jövedelmeket, holott tén3'leg csak a 20.000 koronát meghaladó tiszta jövedelem képezi az adóalapot. A figyelmes olvasó több ily félreértésre adó kitételt is talál, pedig ezúttal különösen nagy gondot kellett volna az utasítás tiszta és világos szövegezésére fordítani. Az utasítás 8 fejezetben 78 §-ra osztja a tudnivalókat, melyeket röviden a következőkben ismertetünk. Adóköteles általában a természetes személyek által az ország területéről húzott 20.000 koronát meghaladó tiszta jövedelem, amelybe bele számítódik az itt lakó magyar és idegen állampolgároknak a külföldről húzott jövedelme is; ha azonban az illető külföldi országgal e tekintetben viszonosság áll fenn, ez a jövedelem adózatlanul marad. Adókötelesek még az egyházaknak és szerzetesrendeknek, az alapoknak és alapítványoknak ingatlanaikból, haszonhajtó vállalataikból és tőkevagyonukból húzott jövedelme; a közbirtokosságok, úrbéri közösségek és földközösségek külön szervezet által kezelt osztatlan vagyonának jövedelme, végűi az oly külön kezelt vagyontömegek, melyek felett a tulajdonos rendelkezési joga hatósági vagy bírói határozattal elrendelt vagyonkezelés folytán korlátozva van (csődtömegek, zárgondnoki kezelésben lévő vagyontömegek, hagyatékok). A jövedelemadónak nem alanyai mindazok a jogi személyek, melyek a többi egyenes adónál egy adóalanyt alkotnak, de fentebb felsorolva nincsenek. Ilyenek a törvényhatóságok, községek, továbbá a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, a közkereseti és betétitársaságok, bányatársaságok ós egyéb társasvállalatok, a székes és társas káptalanok. Az ilyen társaságok tagjai azonban a társasági vagyonból rájuk eső arányrészek szerint adókötelesek, vagyis az ilyen társasági vagyonból származó jövedelmük egyéb jövedelmükhöz hozzászámítandó. 78