Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - Az egyenes adók reformja Magyarországon 2. [r.] A házadó

Fellner: Az egyenes adók reformja Magyarországon. adózás szempontjából külön adókorzeteket alkot, a végből, hogy a városiasabb jellegű belterületek, amelyek a régi törvény szerint általános házbéradó alá nem tartoztak, házbéradó alá vonhatók legyenek (gyógyfürdők, nyaralótelepek, ipartelepek, stb.), mert ez adókörzeteken belül a házak jövedelme egyenlékeny. Az új törvény a külső területet a belső területtől adóztatás szempontjából egészen elkülöníti; ezzel a külső területen fekvő mezőgazdasági épületeket a súlyosabb adótól védi, viszont a belső területet indokolatlan előnyben nem részesíti. Altalános házbéradónak van helye azokban a községekben és városokban, amelyekben a lakrészeknek legalább a fele bérbe van adva (9. §.); e helyeken a ki nem bérelt épületek és épületrészek is házbéradó alá esnek, és pedig a tényleg kibéreltekkel történt összehasonlítás útján megbecsült haszon érték tehát parificatio alapján (11. §.). A házbéradónál az adó alapjáúl szolgáló nyers jövedelem (lakbér és egyéb mellékszolgáltatások) után házbéradó fejében fizetendő 16% Budapest székesfőváros egész területén; 14% az általános házbéradó alá tartozó azokban a községekben és városokban, melyeknek lakossága legalább 15.000 lélekből áll; 11% az általános házbéradó alá eső, 1000 lelket meghaladó, de 15.000 lelket el nem érő lakosságú városokban és községekben, továbbá a külön adókörzetet képező gyógyfürdőkön, nyaralótelepeken ós községek (városok) kerületeiben és az általános házbéradó alá nem eső azokban a községekben, amelyeknek lakossága 1000 leieknél több, végül 9% azokban a községekben, amelyeknek lélekszáma 1000-nél nem több, tekintet nélkül arra, hogy általános házbéradó alá esnek-e vagy sem. és 3000-nél nem több lakosságú fürdőhelyeken. Kétségtelen, hogy a házadó kulcsa — noha némi mérséklése; jelent a régi házadótételekkel szemben — igen magas. Míg a földadókulcs csak névleges, mert a ténylegesnél sokkal kisebb kataszteri hozadék alapján lesz kiróva, addig a házadó kulcsa a tényleges hozadékot éri utol. Enyhíti azonban a kulcs magasságát a házbirtokból eredő jövedelem állandó jellege és egyre növekedő iránya, továbbá az körülmény, hogy biztosan befolyik privilegizált jogi természeténél fogva és tulajdonkép áthárítható a bérlőre, amit a házbéreknek országszerte növekedő iránya bizonyít is. Míg a régi 15%-os egységes kulcsú házbéradó fokozatokat nem ismert és a tiszta házbérjövedelemre volt kivetve, addig a reform — tekintettel arra, hogy a házakba fektetett tőke magasabb kamatozása túlnyomólag a népesség számától függ — a lakosság számának figyelembe vételével alkalmazza az adókulcsok fokozatait,1 még pedig egyszerűsítés végett, az értéktörlesztési és fentartási költségek fejében előzetesen levonható százalék mellőzésével egyenesen a nyers jövedelemre. A reform előtt az volt az eljárás, hogy a házbérnek 22, 20 és 16%-a képezte az adót, úgy azonban, hogy a ház karbantartására és értéktörlesztésére az épületek helyi fekvése szerint 1 Az eredeti javaslat 17, 15 11 és 9%-os kulcsot különböztetett meg, de a 17%-os kulcsot 16%-ra ós a 15%-os kulcsot 14°'0-ra a képviselőház szállította le.