Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - A részvénykibocsátási illeték 2. [r.]

Vargha : A részvénykibocsátási illeték. befizetésének napját ezekhez a mozzanatokhoz kötni? A szövegből nem lehet határozottan megállapítani azt sem, hogy a közvetlen szó hová tartozik. Azt akarta-e mondani a törvényhozó, hogy az illetéket közvetlenül a részvény kibocsátás előtt kell befizetni, tehát a befizetés idejét akarta-e vele közelebbről meghatározni, avagy azt akarta-e kifejezni, hogy az illetéket nem bélyegjegyekben, hanem közvetlenül, vagyis készpénzben kell megfizetni, tehát a lerovás módját határozza meg. A törvény szerencsétlen szövegezése ezen a ponton a közigazgatási bíróságot is tévedésbe ejtette, amennyiben a 430. és 597. sz. alatt közzétett elvi jelentőségű határozatokban az a felfogása jut kifejezésre, hogy ez a szó az időre vonatkozik. Ezzel szemben egyrészt a jó magyar nyelvérzék is arra indít, hogy ezt a szót a fizetés módjára vonatkoztassuk, mert különben az idő határozó előtt kellene állania, másrészt pedig illetéki szabályaink több helyütt, így különösen a 120. §-ban közvetlenül való fizetés alatt a készpénzben való fizetést értik. Ha pedig ennek a szónak ezt az értelmezését fogadjuk el, akkor kétségtelen, hogy az idézett 7. §. az illetéki szabályok alapelveit a fizetésre nézve nem akarta érinteni, s nyilvánvaló, hogy az illetéket nem lehet előbb követelni, mint amikor a társasági szerződés tényleg létre jött. Arra nézve, hogy mikor lehet a társaságot jogérvényesen létrejöttnek tekinteni, utalok Fraenkel Sándor dr. idézett cikkére. A KT. 160. §-a szerint a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetés ós kihirdetés előtt létezőnek nem tekinthető, az előbb kibocsátott részvények semmisek. Az illetéket a részvénytársaság tartozik befizetni, addig tehát, míg a társaság nem létezik, józanul nem is lehet illetéket követelni, mivel nincs fizetésre kötelezhető alany. A társaság létrejöttének napján azonban a kincstárnak csak az illeték követeléséhez való joga nyilik meg. A befizetési kötelezettség azonban rendes körülmények között nem esik össze ezzel, mert a fél csak a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül tartozik az illetéket befizetni. A részvénykibocsátási illetéket azonban a részvénytársaság fizetési meghagyás nélkül önként tartozik befizetni, nem lehet tehát jogosulatlannak állítani azt a felfogást, hogy itt a követeléshez való jog és a fizetési kötelezettség beállta egy napra esik és így az illetéket a kihirdetés napján kell megfizetni. Az a 30 nap, amelyet Fraenkel Sándor dr. még az esedékesség beálltáig figyelembe kíván vétetni, méltányos volna ugyan, de — mint ő maga is elismeri — a törvényben nem gyökerezik. A törvénynek az a rendelkezése, hogy az illetéket még a részvények kibocsátása előtt kell befizetni, a KT. 160. §-ának rendelke334