Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - Szeszadóügyi problémák

Arszénovics: S:es:<idóii<jyi problémák. javaslatának azt a részét is, hogy kontingens nélküli új mezőgazdasági szeszfőzde az 1915/1916. évadtól kezdve csak külön engedély alapján létesíthető, s mert a javaslat még nem törvény, és mindaddig, míg törvényerőre nem emelkedik, a régi szabályok maradnak érvényben, visszaható erőt kell annak majd adni, amennyiben az engedélyezés jogával ma még nem élhet a kormány, hanem ha valaki ilyen szeszfőzdét létesítene, tűrnie és acceptálnia kellene. Hogy azonban senki se kockáztathassa meg a költséges építkezést és berendezkedést, már most tudtára adatik, hogy a javaslatnak törvénynyé vágása esetén visszaható ereje lesz, tehát akik azt új kontingens nélküli mezőgazda ági szeszfőzde felállításával és üzembe hozásával inpgelőzni szándékoznának, veszedelmes játékot űznének saját vagyonukkal, mert kitennék magukat annak, hogy engedélyt a szeszfőzde üzemben tartására nem kapnának és azt a javaslat törvénynyé válása után nem hozhatnák üzembe! A rendeletben foglalt ezeket a jóakaratú, loyalis elbánáson nyugvó figyelmeztetéseket, melyek a fentebb ismételten említett javaslat szövegéből folynak és amelyeit már eddig is ismeretesek voltak, nyomon követi egy messzemenő újításra, egy mélyreható reform tervezésére következtetni engedő rendelkezés, mely szerint szesz-szabadraktári engedélyek a jövőben kiadatni nem fognak. Az osztrák kormán}7 1915. évi június hó 26-án szintén bocsátott ki egy hasonló ízű császári rendeletet, amely egyebek közt a szeszfinomítók felállítását tiltotta el. Nálunk nem lévén «14-ik £», ily rendelettel a szeszfinomítók felállítása el nem tiltható és az ma is egyszerű bejelentés alapján minden szeszfőzdével kapcsolatban felállítható, de nem állítható fel ott, hol szeszfőzde nincs és nem nyilváníttatható szabadraktárrá. E nélkül pedig a szeszfinomító élete csak tengődés, mert idegen helyről származó szesz abban nem lenne finomítható. Sőt úgy veszem ki a rendeletből, hogy még ott sem állítható fel finomító, ahol szabadraktár már van, mert a finomítót kellene ily esetben szabadraktárrá nyilvánítani, arra pedig engedély nem adatik. Csak természetes, hogy ez a tilalom is csupán aegyelörea szól és nem tekinthető véglegesnek, mert ellenkező esetben a megszűnő vállalatok helye nem lenne pótolható - idővel egy pár ember jutna kiszámíthatatlan értékű monopóliumhoz. Ez az utóbbi szó juttatja eszembe, hogy a rendelet olvasása után sokan arra gondolnak, hogy a szabadraktári engedélyek kiadásának «egyelőre» történt megszüntetése bizonyára a szeszmonopólium behozatalának tervével van összefüggésben, hogy így minél kevesebb jogosítvány megváltásának és állami kezelésbe vételének szüksége álljon elő Plauzibilis a következtetés, s én mégsem vallom ezt 380