Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - A hadi jövedelemadó kivetése

Fraenkel: A hadi jövedelemadó kivetése. tiszta jövedelmet, vallomást nem adtak be, amely téves felfogást az is támogatta, hogy az Utasítás szerint a IIí. oszt. kereseti adó alá tartozónak vonatkozó jövedelmüket bevallaniok nem is kellett, ami azután az 1914. évben fizetett adók levonhatásának kérdése körül okozott súlyos zavarokat. Szóval a jövedelemadónak a gyakorlati életbe átültetése a kezdetnek megbocsátható és természetes nehézségeinél nagyobb súrlódásokkal járt. Az adófelszólamlási bizottságok működéséről igen nehéz alapos és találó véleményt alkotni. Személyi összeállításukat érinteni bizonyára feszélyező, de meg kell állapítani, hogy a törvény másodfokú határozathozatalra hivatott szervet létesített elsőfokú hatóság nélkül; és talán a bizottság elnevezése volt indító oka annak, hogy az adókivetés körül gyakorlott egyenes adókivető bizottsági tagokat az új szervbe nem vették be. Pedig ez mivel sincsen indokolva, mert a T. 6. §-ában foglalt titoktartási parancsot a bizottsági tagok bizonyára éppen úgy követnék, mint a kincstári közegek, és szervezeti szempontból sem okozott volna nehézséget a kivető bizottsági tagok bevonása, mivel a kir. törvényszékek bírái is hol elsőfokulag, hol másodfokulag Ítélkeznek, anélkül, hogy az igazságszolgáltatás hátrányt szenvedne. S míg az egyenes adókivető bizottság tagjai egyegy viszonylag kisebb területen lakó adóalanyok ügyeit intézték el és ezen a réven azok vagyoni, kereseti és személyi viszonyai körül minden esetre bő ismereteket és tapasztalatokat szerezhettek, az új emberek ezekkel nem rendelkezhettek, amit a jövedelemadó alanyok kisebb száma sem enyhíthet. Hogy ilyen körülmények között a kincstári előadó a maga tudásával és tudomásával szakavatottságával és jártasságával a bizottságok működésére kelleténél hatásosabb irányító befolyást gyakorolt, mindenki előtt természetesnek fog feltűnni. Voltak jó és voltak «jobb» bizottságok, volt bizottság, amely az épületfenntartási és tatarozási kiadások körül bőkezűbb volt, más a bérjövedelemnek csak kevés százalékát engedélyezte; az adó levonása tárgyában a gyakorlat ingadozott; volt eset reá, hogy egy szabad foglalkozású adóalanynak, aki azt panaszolta, hogy 1914 augusztus 1-eje óta helyettest sem tarthat, azt felelték, hogy annál jobb, mert kevesebb kiadása volt, az adóalany a kivetés során okiratokkal igazolta, hogy az 1915-ben az előző évinél 30%-nál kisebb jövedelme van és a bizottság a kevesebbletnek csak negyedrészét vette figyelembe, azzal indokolva határozatát, hogy igazolva látja ugyan, miszerint az adóalany jövedelme az 1915. évben csökkenni fog, ámde az év még le nem telt! Egészben véve kiterjesztett kereseti adókivetés történt, amit azért 370