Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. perek megterhelését, egyszersmind egy pénzügy tani igazságot is érvényre emelt. Nevezetes, hogy az illetékfelemelésben már progres­sióval is találkozunk, ugyanis a készpénzben lerovandó ítéleti ille­tékek kivetési kulcsa 1'2%-tól 1-6%-ig emelkedik. A többi figyelemreméltó eltérések a következők: 1. A kiskorúság meghosszabbítása, megszüntetése, a gondnok­ság alá helyezés vagy megszüntetése, az atyai hatalom megszünte­tése, a holtnak nyilvánítás s az okiratok megsemmisítése tárgyában hozott határozatok illetékmentessége megszűnik (13. §.). 2. Az ítéleti illeték 5000 koronán felüli perekben eddig a meg­ítélt összegtől vagy értéktől járt s pervesztés esetében az illeték 50 koronánál nem lehetett nagyobb. Ez a rendelkezés nem volt helyes, mert a nagy perértékeknek nyújtott igazságtalan kedvezést s így szociális szempontból is kifogás alá esett. Jövőben ez a ren­delkezés megszűnik s az ítéleti illeték 5000 koronán túli perekben is a pertárgy értéke után jár, amint azt 1913. évi jelentésében a buda­pesti ügyvédi kamara is óhajtásként állította fel (15. §.). 3. A bírói egyezségeknél nevezetes változást jelent, hogy az illeték nem az egyezség tárgyának, hanem a per tárgyának értéke alapján számítandó és hogy az első tárgyaláson létrejött egyezség után a rendes illetéknek csak 1/i része jár (20. §.). 4. Az ügyvédi meghatalmazás bűnügyben is illeték alá esik s az okirati illeték nem 1 korona, amint eddig volt, hanem 1 korona 50 fillér (29. §.). Az ügyvédi meghatalmazások bélyegkötelezettségének a bűn­ügyekre is kiterjesztése feltétlenül helyes, sőt jogosúlt annak a fel­vetése is, hogy az illetékkötelezettség nem volna-e az egész bűn­vádi eljárásban indokolt? A német birodalmi törvény a bűnvádi eljárásban is szed illetékeket. A becsületsértést és kisebb hatalmas­kodási perek az 1873. évi IX. t.-c. 10. §-a értelmében hazai tala­junkon is bélyegkötelesek voltak s ez a kötelezettség fennállt az 1880. évi szeptember hó első napjáig, midőn ezek az ügyek a bün­tetőbíróságok hatáskörébe mentek át. Meg vagyok arról győződve, hogy állami szükségletek emelkedése rávezeti a pénzügyi kor­mányzatot arra, hogy itt még egy kihasználható bevételi forrás bugyog. 5. Uj rendelkezés az is, mely a vagyonjogi igényt nem képező és meg nem becsülhető pertárgyra értékmérőt állapít meg s azt rendeli, hogy az ezekre vonatkozó perek úgy tekintendők, mintha a járásbírósági eljárásban 10C0 K, a törvényszéki eljárásban pedig 2500 K értékűek lennének (34. §.). A szóbanforgó perek sokszor nagy érdekek iránt folynak, sok­38

Next

/
Thumbnails
Contents