Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - Meg kell-e adóztatni a hadinyereségeket?

Krónika. ki, a kisebb darabok pedig előreláthatóan 1916 jan. havában fognak kiadásra kerülni. Általános az az indokolt remény, hogy a harmadik hadikölcsön eredménye az előző kettőnek meseszerű összegét legalább is el fogja érni. Hadi nyereségek megadóztatása Svédországban. Dánia és Svájc után Svédország a harmadik semleges állam, amely a hadi nyereségek megadóztatását rendelte el. A szabályozás miniszteri rendeletben történt, amely július 15-én lépett életbe és kimondja, hogy mindazok az 1000 koronát meghaladó, akár közvetlenül, akár közvetetten a háborúval összefüggő nyereségek adókötelesek, amelyekre a svéd jövedelem- és vagyoni adó alá eső személyek és társaságok alakjában működő vállalatok szert tesznek. Az 1000 koronánál kezdődő legkisebb adóköteles nyereség kulcsa 12°/0, amely progresszív emelkedéssel a 300.000 koronát elérő hadi nyereségeknél már 18%-ra emelkedik. Az adótételek kiszámítása a törvényben körülírt szabályok szerint a jövedelmi- és vagyoni adókivetés alapján történik oly módon, hogy hadiadóköteles az, akinek évi jövedelme az 1915. és 1916. évben nagyobb, mint az az átlagösszeg, amely az 1913. és 1914. években a jövedelmiés vagyoni adóknak alapjául szolgált, de csak az esetben, ha az illető adóköteles az imént nevezett két esztendőben legalább 10.000 korona után volt vagyoni adóval megróva. Részvénytársaságok és hasonló társasági vállalatok akkor kerülnek ezen adó alá, ha jövedelmük azon jövedelmeknek átlagát 5o/0-kal túlhaladja, amelyek után ezek a társaságok az 1913—1914. években jövedelem- ésvagyonadóval meg voltak róva. Ha a hadi nyereségek különböző bevételi forrásokból erednek, úgy azokat hasonló módon választják szét, mint az a jövedelem- és vagyoni adó alá eső jövedelmekre történikHa ilyfajta különböző forrású jövedelmeknél a hozadéknak lényeges különbözősége áll elő oly módon, hogy az egyik üzemág csak csekély, míg a másik rendkívülien magas hozadékot tüntet fel, úgy a konjunkturális nyereségnek csökkentése által kiegyenlítés foglalhat helyet. Ha ezen kiegyezésszerü elszámolásnál az öszszes jövedelmi forrásokból elért nyereségtöbbletek az 1000 koronás adómentes határ alatt maradnak, úgy ezeket szintén nem kell megadóztatni. A jelenlegi gazdasági viszonyok közepette ez az adó konjunktúra-adónak van elgondolva, amely csak az 1915. és 1916. években elért nyereségeket éri, és pedig nem csupán a hadseregszállításokból közvetlenül elért nyereségeket, amelyek a neutrális Svédországban különben sem lehetnek igen nagy mérvűek, hanem mindama nyereségtöbbleteket, amelyeket a világháború kihatása folytán akár a nyersanyagok és gyártmányok áremelkedése, akár különösen kedvező értékesítési viszonyok folytán az elmúlt két esztendővel szemben elértek. Nemcsak a nyereségtöbblet, hanem a vagyonszaporulat is adóköteles. Az adó nemcsak azon nyereségeket éri, amelyek mint valamelyik hadiiparból elért bevételtöbblet keletkezett, hanem azon gyarapodásokat is^ amelyek mint pld. részvények értékemelkedése, hadikölcsönök utáni árfolyamnyereségek stb. keletkeztek. 356