Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A szesztermelés korlátozása

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. A most említett hektoliterfokonkénti 20 fillér részesedés összege esedékességének és beszolgáltatásának időpontjára nézve az 1915. évi 49.390. számú rendelet 5. §-ában meghatározott szabályok irányadók. Jelen rendelet a szesz eladási módja és a kincstárnak a szesz eladási árában való részesedése tárgyában 1915. évi 49.390 szám alatt kiadott rendelet határozmányait egyébként nem érinti és az 1915. évi szeptember hó 1-ső napjától számítandó érvénnyel azonnal életbe lép.» Bpest, 1915 szept. 7. Teleszky s. k. pénzügyminiszter. A városok részesedései a hadiadókból. Az 1914: XLVI. t. c. 14. §-ával a kormány felhatalmazást nyert arra, hogy az adó tiszta hozadékának egy részét az egyes városoknak is juttathassa «az általuk a hadsegélyezési célok előmozdítása érdekében teljesített kiadások részbeni fedezésere.» Ezen törvényesintézkedés folytán Nagyvárad városa felírt a kormányhoz, hogy az a városnak a hadisegélykiosztás körüli adminisztratív költségeknek fedezésére, valamint a hadbavonultaknak nyújtott támogatás megtérítésére a hadiadóból 50,000 koronát engedélyezzen. Tisza István miniszterelnök válaszolván erre a felterjesztésre, kijelenti, hogy a hadiadóból befolyt összeget teljes egészében az Országos Hadsegélyző Bizottságnak adta, amely ebből a kereskedelmi és iparkamarák útján a városok lakosságát is segélyezte. Ha még egy téli hadjárat lesz, a Hadsegélyző Bizottság újból hajlandó lesz ott, ahol kell segélyt nyújtani. Olyan kérelmet azonban, mint amit Nagyvárad terjesztett elő, még sehonnan sem hangoztattak. A legkevesebb az, hogy a hadsegélyezés adminisztrátióját a törvényhatóságok díjtalanul végezzék s ha a város egyéb segélyeket is folyósított, ez oly jótékony cselekedet, amelyet nem lehet az államra hárítani. Mikor a magyar nemzet minden tényezője önfeláldozással veszi ki részét a hadsegélyezésből, ez alól a városok sem vonhatják ki magukat s a reánk váró óriási feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha az állam, törvényhatóság és társadalom versenyezve működik a közjótékonyság terén. A miniszterelnöki rescriptum, a mely a hadsegélyezési célok előmozdítása érdekében teljesített kiadások közé az adminisztratio költségeket nem sorozza, a szóban forgó törvényhely érdekes magyarázatát adja vissza. Adókönnyítések Orosz-Lengyelországban. Az osztrák-magyar legfelsőbb parancsnokság a katonai kormányzóságokat felhatalmazta arra, hogy a háború eseményei által érintett lakosságnak engedje el az 1914. évről hátralékos adókat, és hogy az 1915. évi adók beszedését a termés beszedése utánig függeszszék fel.