Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A halasztások illetéke

Illetékügy. — Joggyakorlat. engedményes felelős és pedig ak­kor is, ha egyébként az engedmé­nyest személyes mentesség illetné meg. ítélet: A ra. kir. közigazg. bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Nem lehetett helyet adni a panasz­nak a m. kir. péuzügyigazgatóság pa­naszolt határozatában felhozott és e bíróság által is elfogadott indító­okokon felül azért sem, mert az e bíróság részéről 22572/1912. P. és 13013/1913. P. számok alatt elren­delt bizonyítási eljárások során be­szerzett hivatalos iratokból kitetszik, hogy a kérdésben levő s szobafestői munkáknak az anyaggal leendő szál­lítására vonatkozó szerződést Szilágy vármegye törvényhatóságával S. L. nagykárolyi szobafestő vállalkozó kötötte s hogy ennek a szerződés­nek 9. §-ában az illetéknek az 1881: XXVTL t.-c. 10. §-ában megállapított módozat szerint leendő lerovása vi­lágosan ki is köttetett. Viszont ugyan­ezek a hivatalos iratok azt is iga­zolják, hogy panaszos a hivatalos leletnek tárgyáúl szolgált s az 1912. évi január hó 18-ik napján kelt és 900 K-nyi összegről kiállított nyug­tát nevezett S. szobafestőnek az en­gedménye folytán állította ki. Nem lehetvén kétség az iránt, hogy a panaszos által az engedmény alap­ján S. L. részére a vármegyétől járó munkadíj felvételéről kiállított nyug­tatvány nem vehető az 1898: XXIII. t.-c. 47. §. 2. d) pontja alá eső ok­iratnak, valamint másfelől, hogy az engedményezőnek a bélyeglerovás tekintetében fennálló törvényes kö­telezettsége is a nyugtát kiállító engedményesre szintén kell, hogy ki­terjedjen : a panasziratban felhozot­takat figyelembe venni nem lehetett. 42. (A m. kir. közigazgatási bíró­ság 1625311914. P. sz. ítélete.) 1. A bejegyzési illetéket nem kell bélyegjegyekkel leróni a vég­rehajtási eljárás folyamán a bírói végrehajtó előtt előterjesztett be­jegyzési kérelem után sem, még akkor sem, ha a telekkönyvi ható­ság a végrehajtó megkeresését el­utasította és a fél a hiányok pót­lásával a telekkönyvi hatóságnál szorgalmazta is a zálogjog bekebe­lezését. 2. Alzálogjog bekebelezése ese­tén a bekebelezési illeték alapjául szolgáló érték nem lehet nagyobb az alapzálogjog értékénél. ítélet: A magyar kir. közigazg. bíróság a panasznak részben helyet ad s panaszost csupán 1 K 68 fill. illeték fizetésére kötelezi. Indokok: Tévesen szabatott ki felemelt illeték azon az alapon, mintha a bélyeg- és illetékszabályok 24. §-a értelmében a követelés te­lekkönyvi bejegyzése után járó 0'7 %-os illetéket tartozott volna a fél kérvényén bélyegekkel leróni. Ez a kiszabás téves azért, mert jelen esetben végrehajtási zálogjog beke­belezéséről van szó, melynek alap­ját a végrehajtási jegyzőkönyvbe vett foglalás szolgáltatja. Annak a körülménynek nem lehet jelentősé­get tulajdonítani, hogy a bir. végre­hajtó megkeresésének elutasítása folytán a hiáuyok pótlásával a fél külön kérvénnyel szorgalmazta a végrehajtási alzálogjog bekebelezé­sét. Alkalmazandó tehát a bélyeg és illetékszabályok 24. §. 5. bekez­désében foglalt rendelkezés, amely szerint végrehajtások eseteiben a felek a bejegyzési illetéknek bélyeg­jegyekben való lerovása iránti köte­lezettség alól felmentetnek és a be­333

Next

/
Thumbnails
Contents