Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A halasztások illetéke

Illetékügy. — Joggyakorlat. engedményes felelős és pedig akkor is, ha egyébként az engedményest személyes mentesség illetné meg. ítélet: A ra. kir. közigazg. bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Nem lehetett helyet adni a panasznak a m. kir. péuzügyigazgatóság panaszolt határozatában felhozott és e bíróság által is elfogadott indítóokokon felül azért sem, mert az e bíróság részéről 22572/1912. P. és 13013/1913. P. számok alatt elrendelt bizonyítási eljárások során beszerzett hivatalos iratokból kitetszik, hogy a kérdésben levő s szobafestői munkáknak az anyaggal leendő szállítására vonatkozó szerződést Szilágy vármegye törvényhatóságával S. L. nagykárolyi szobafestő vállalkozó kötötte s hogy ennek a szerződésnek 9. §-ában az illetéknek az 1881: XXVTL t.-c. 10. §-ában megállapított módozat szerint leendő lerovása világosan ki is köttetett. Viszont ugyanezek a hivatalos iratok azt is igazolják, hogy panaszos a hivatalos leletnek tárgyáúl szolgált s az 1912. évi január hó 18-ik napján kelt és 900 K-nyi összegről kiállított nyugtát nevezett S. szobafestőnek az engedménye folytán állította ki. Nem lehetvén kétség az iránt, hogy a panaszos által az engedmény alapján S. L. részére a vármegyétől járó munkadíj felvételéről kiállított nyugtatvány nem vehető az 1898: XXIII. t.-c. 47. §. 2. d) pontja alá eső okiratnak, valamint másfelől, hogy az engedményezőnek a bélyeglerovás tekintetében fennálló törvényes kötelezettsége is a nyugtát kiállító engedményesre szintén kell, hogy kiterjedjen : a panasziratban felhozottakat figyelembe venni nem lehetett. 42. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1625311914. P. sz. ítélete.) 1. A bejegyzési illetéket nem kell bélyegjegyekkel leróni a végrehajtási eljárás folyamán a bírói végrehajtó előtt előterjesztett bejegyzési kérelem után sem, még akkor sem, ha a telekkönyvi hatóság a végrehajtó megkeresését elutasította és a fél a hiányok pótlásával a telekkönyvi hatóságnál szorgalmazta is a zálogjog bekebelezését. 2. Alzálogjog bekebelezése esetén a bekebelezési illeték alapjául szolgáló érték nem lehet nagyobb az alapzálogjog értékénél. ítélet: A magyar kir. közigazg. bíróság a panasznak részben helyet ad s panaszost csupán 1 K 68 fill. illeték fizetésére kötelezi. Indokok: Tévesen szabatott ki felemelt illeték azon az alapon, mintha a bélyeg- és illetékszabályok 24. §-a értelmében a követelés telekkönyvi bejegyzése után járó 0'7 %-os illetéket tartozott volna a fél kérvényén bélyegekkel leróni. Ez a kiszabás téves azért, mert jelen esetben végrehajtási zálogjog bekebelezéséről van szó, melynek alapját a végrehajtási jegyzőkönyvbe vett foglalás szolgáltatja. Annak a körülménynek nem lehet jelentőséget tulajdonítani, hogy a bir. végrehajtó megkeresésének elutasítása folytán a hiáuyok pótlásával a fél külön kérvénnyel szorgalmazta a végrehajtási alzálogjog bekebelezését. Alkalmazandó tehát a bélyeg és illetékszabályok 24. §. 5. bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint végrehajtások eseteiben a felek a bejegyzési illetéknek bélyegjegyekben való lerovása iránti kötelezettség alól felmentetnek és a be333