Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A háborús adóelengedések és kedvezmények. A pénzügyminiszter 52.600/1915. és 65.613. sz. utasításai

Egyenes adók. — Joggyakorlat. nélfogva a kincstári előadó felebbezésének helyet adott, az 1910. évi adóköteles kereseti nyeremény kiszámításánál az egész 198.338 kor. 15 fillérnyi fenti összeget le nem vonhatónak mondotta ki s így az 1910. évi tiszta kereseti nyereményt 234.578 kor. 26 fillérben állapítván meg az 1909. és 1908. évi kereseti nyeremények hozzáadásával fejlesztett egy évi kereseti nyereményi átlagot 107.950 kor. 48 fillérben és az 1911/1912. években fizetendő évi III. osztályú kereseti adót 10.795 koronában állapította meg. Áz adózó panasza során ez a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, új határozatnak hozatalát rendelte el, kimondván erről szóló 4544/1912. P. számú végzésében, miszerint a határozathozatalt megelőzően bizonyítandó, hogy az 1910. évi nyereség- s veszteség számla veszteség oldalán ccErtékcsökkenési és megújítási számla» cím alatt kiadásúi felszámított 198.338 korona 15 fillérből tényleg lett-e valamely összeg elhasznált felszerelés pótlására fordítva, vagy sem ? Ennek kimutatására és bizonyítására az adózót az adófelszólamlási bizottság 21/1912. sz. végzésével felszólítván, a panaszló város bemutatta a vonatkozó főkönyvi kivonatokat és a kiadások részletezéséről szóló kimutatást, amelyekkel igazolni kívánta, hogy 1910. év folyamán nem is 198.338 kor. 15 fillért, hanem a valóságban 226.175 kor. 25 fillért adott ki ós pedig legnagyobb részben az elhasznált eddigi motorok helyébe 500 lóerejű Dieselmótorok beszerzésére, továbbá ezen felül a megfelelő Dynamó-felszerelésre és végül a sokkal nagyobb és erősebb gépek elhelyezéséhez szükséges beton és építési munkák létesítésére. Mindezekre számadásilag a befektetési és megújítási számla javára Íratott a kérdéses 198.338 kor. 15 fillér, ami nemcsak teljesen felhasználtatott s kiadatott, hanem annál több, a többletet a bevételekből fedezték. Az adófelszólamlási bizottság a kimutatásokból és a panaszos beadványából azt találta megállapíthatónak, hogy a kérdéses egész összeg újabb beszerzésekre és befektetésekre fordíttatott, tehát az a vagyon gyarapítására szolgált s így az említett összeg az adóalapból egyáltalán el nem vonható. Ehhez képest korábbi határozatának fentartásával az 1911/912. évi III. osztályú kereseti adót évi 10.795 koronában állapította meg, az adókivető bizottság által kivetett évi 6422 kor. 68 fillérrel szemben és kimondotta azt is, hogy a város ezen üzeme után nem üzleti, hanem III. osztályú kereseti adó alá esik. Panasziratában az adózó város ragaszkodik 1. ahhoz az álláspontjához, hogy villamos világítási vállalata tekintetében nyilvános számadásra kötelezett vállalatként adóztatandó és így ehhez képest az értékcsökkenési tartalékalapba helyezett egész összeg levonandó az adóalapból; 2. ettől el is tekintve levonandó ez az egész összeg a nyers jövedelemből, mert bizonyította, hogy ezt az egész összeget, sőt ennél többet kiadott tényleg az 1910. év folyamán. Az adózó panaszának fenti 1. pontjában előadott kívánság törvényes alappal nem bírt, mert igaz, hogy a panaszos város a villamos 314