Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A háborús adóelengedések és kedvezmények. A pénzügyminiszter 52.600/1915. és 65.613. sz. utasításai

Egyenes adók. — Joggyakorlat. a 28. §. második bekezdése, amelynek a)—c) pontjai alatt föl vannak sorolva azok az épületek, vagy épületrészek, amelyek bérbeadás esetén is állandóan adómentesek maradnak. Ezek között pedig nem fordulnak elő az oly épületek, vagy épületrészek, amelyek más célra bérbe vannak adva, de bérjövedelmük szegények ellátására fordíttatik. 40. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 12/1915. P. sz. ítélete.) Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok jutaléka után járó III. oszt. kereseti adót a részvénytársaság üzleti adójának kivetésére illetékes bizottságnak kell kivetni. ítélet: A m. kir. közigazg. bíróság a panasznak az adó mérvét és a kivetési helyt illetőleg helyet nem ad s az adóelőírás helye ellen emelt panaszra nézve kimondja, hogy ennek elbírálása ennek a bíróságnak hatáskörébe nem tartozik. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és e bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok részéről ezen minőségükből folyólag felmerült kiadások a nekik járó jutalékból az adóalap megállapításánál le nem vonhatók, jelen esetben annál kevésbbé, mert panaszos részvénytársaság maga is elismeri azt, hogy az igazgatóság tagjainak a jutalékon kívül a társaság érdekében felmerült kiadásaik megtérítésére is van igényük. Azon panaszbeli kifogás, hogy a szolnoki egyenesadókivetőabizottságnak ezt a III. oszt. kereseti adót kivetni joga nem volt, valamint az hogy az nem Szolnokon, hanem az illető igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok lakhelyén lett volna előírandó, nem törvényes. Ugyanis az 1875. évi XXIX. t.-c. 16. §-a értelmében a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatói, úgy azok igazgató tanácsának tagjai a jutalékkal azonos jelenléti jegyekre nézve vallomást nem adnak, s ezen összegeket az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, e kivetett adót az illetőktől beszedni és a m. kir. adóhivatalba beszolgáltatni. Minthogy ezen törvényszakasz nem mondja azt, hogy a vallomás nem a vállalat székhelyére nézve illetékes, hanem más községben, esetleg városi hatóságnál nyújtandó be, megállapítható az, hogy a vallomás Szolnok városi hatósághoz volt benyújtandó, s ennek alapján járó III. oszt. kereseti adó kivetésére a szolnoki m. kir. adóhivatal székhelyén működő egyenesadókivető bizottság volt jogosult. Ennek jogosultsága annál is inkább megállapítható, mert — a részvénytársulati igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság nem képez olyan önálló foglalkozást, amely nem az illető részvénytársaság vállalati helyéhez, hanem attól különálló székhelyhez volna kötve és így az 1875. évi XXIX. t.-c. 37. §-a értelmében a jutalék után járó III. oszt. ker. adó nem a részvénytársaság vállalati, hanem az illető igazgatósági és felügyelőbizottsági tag lak- illetve vállalati székhelyén volna kivetendő. Annak a kérdésnek elbírálása azonban, vájjon a kivetett III. oszt. kereseti adó abban a községben, illetve városban irasse'k-e elő, ahol a vállalat székhelye van, avagy az, 312