Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A háborús adóelengedések és kedvezmények. A pénzügyminiszter 52.600/1915. és 65.613. sz. utasításai

Egyenes adók. — Joggyakorlat. JOGGYAKORLAT. 36. (A m. kir. közigazgatási bíróság 22450/1914. P. sz. ítélete.) A folyó és a védőgát között lévő területre nézve földadó elengedésének árvízkár címén nincs helye. ítélet: A m. kir. közigazg. bíróság a panasznak helyet adva, az elsőfokú határozatot emeli érvényre. Megokolás: A folyó és a védőgát között fekvő területeken kívül még általában hullámtérnek tekintendők mindazok a területek, melyek védőtöltés, vagy természetalkotta magas part hiányában árvíz által okozott elöntésnek rendszerint ki vannak téve. A folyammérnökségnek 1355/913. sz. nyilatkozatából megállapítható, hogy az elemi csapás folytán igényelt adóelengedés ilyen hullámtérben fekvő földbirtokra vonatkozik. Minthogy pedig az árvíz által rendszerint boríttatni szokott hullámterek adóelengedésben árvízkár címén nem részesíthetők, mivel azok minőségi osztálybasorozása már az elöntések figyelembevételével történt, a rendelkező rész szerint kellett határozni. 37. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 20571/1914. P. sz. ítélete.) A gáton kívül lévő területen gátszakadás által okozott árvízkár esetén földadó elengedésnek akkor is van helye, ha a hullámtér csak nyári gátakkal volt védve. ítélet: A m. kir. közigazg. bíróság a panasznak helyet adva, panaszosoknak árvízkár címén adóelengedésre szóló igényét az 1913. évre megállapítja. Megokolás: Árvíz esetén — az 1909. évi XI. törvény 36. §-ának rendelkezése szerint — a földbirtoknál általában földadóelengedésnek van helye. Az idézett törvény 38. § a ezt a rendelkezést azzal egészíti ki, hogy ártérben fekvő szántóföldeknél árvízkár címén csak gátszakadás folytán bekövetkezett, vagy oly rendkívüli árvízkárok eseteiben van adóelengedésnek helye, midőn az árvíz az egész községi határt elborítja és a föld termését egészben vagy részben megsemmisíti, miután a rendes elöntések hátrányai már a kataszteri hozadék megállapításánál figyelembe vétettek. Az e bíróság által elrendelt bizonyító eljárás során beigazolást nyert az a körülmény, hogy a panaszosok hullámtéri szántóföldje a földmívelési minister által engedélyezett nyári gátakkal ármentesítve van és hogy ezen az ármentesített területen történt gátszakadás okozta az árvízkárt, amelynek következtében ezt a területet az árvíz teljesen elborította és azon az 1913. évben semmi termés sem volt. Mindezeknélfogva ki kellett mondani, hogy panaszosoknak az 1913. évre árvízkár címén adóelengedésre igényük van. 38. (A ni. kir. közigazgatási bí őság 217/1915. P. sz. ítélete.) A földbirtok bérbeadása alkalmával gazdatiszti lakásul használt épület akkor is házosztályadó alá esik, ha azt a bérlő maga használja. ítélet: A m. kir. közigazg. bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok : Az 1909. évi VI. törv.-cikk 8. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a tényleg bérbe310