Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A pénzügyi delictum

Jövedéki büntetőjog. — Joggyakorlat. kebelezett teher, a vevők által átvállaltatott. Az írásbeli szerződésben azonban a vételi ügylet akképen lett megjelölve, hogy a ház tartozékaival •együtt a jelen állapotának megfelelően 3800 kor. vételárban lett megvéve és a tehertételekről az a rendelkezés foglaltatik, hogy az eladó január hó 1-én kifizeti a házon bekebelezett összes tehertételek után járó kamatokat. Továbbá az iratok alapján az is tényként megállapítható, hogy a szerződés után a vételi illeték Ask. 2663. szám alatt 21.480 korona adóalapon, tehát nem a vételárként feltüntetett 3800 korona után, hanem a ház jövedelme után s ekképen a tényleges vételárt meghaladó összeg után lett kiszabva, minek folytán az illeték tekintetében kár fel nem merülhet. A bélyeg- és jogilletékekről rendelkező szabályok 112. %. a) és b) pontjai szerint az illetékjövedéki kihágás akkor létesül, ha az illeték megállapítására befolyással lévő valótlanság állíttatik vagy az illeték szabályszerű megszabására mérvadó adat a szerződésben eltitkoltatik, amely rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy a kihágás alkotó eleme az, miszerint a valótlan bemondásnak vagy az eltitkolt adatnak olyannak kell lennie, amely által az illető ügyfél az illeték fizetése alól menekül vagy pedig az illeték kisebb mérvben lesz kiszabva és ily módon az államkincstár megkárosodhatik. A jelen esetben ily károsodás elő sem fordulhatott, mert az illetékkiszabás alapjául nem a vételár, hanem az illetéki szabályok értelmében a ház jövedelme szolgált, minek következtében a kikötött tényleges vételárt meghaladó 21.-180 kor. összeg után lett az illeték kiszabva, tehát az államkincstár megrövidítve nem lett és figyelemmel az illetékkiszabásnál irányadó törvényszerű legkisebb értékre, a megrövidítés veszélyének sem volt kitéve. Ehhez képest a jelen esetben jövedéki kihágás nem létesülvén, a vádlottakat a vád s következményei alól felmenteni kellett. 2. A jövedéki kihágás tárgyát és segédeszközeit a megrövidített adókért és pénzbüntetésért dologi kezesség terheli. (38542/1914. számú pénzügyminiszteri határozati) «Ha az egyes kincstári jövedékekre vonatkozó törvények és szabályok másként nem rendelkeznek, a jövedéki kihágás tárgyát és segédeszközeit a harmincadhivatali utasítás 560—563. §-aibau foglaltak értelmében a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adókért és a kirovandó pénzbüntetésért dologi kezesség terheli. Ennélfogva ezek a tárgyak az említett utasítás 597. és 605. §-ai, valamint a 46565/1876. számú körrendelet szerint is a büntetés címén rajtuk fekvő kezességnél fogva a jövedéki kihágás felfedezői által lefoglalhatok®, stb. 32