Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül

Vargha: Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül. Az 1914. évi XLI1I. t.-c. 89. §-a tartalmazza az átmeneti intézkedéseket. A szakasz első bekezdése az általános szabály. A másik két bekezdés a kivételeket sorolja fel. Az általános szabály az, hogy a törvény életbe lépésénei? napjától kezdve általában az új törvény az irányadó minden iratra és határozatra, amely az új törvény hatálya alatt, tehát 1915 jan. 1-től kezdve keletkezett és pedig tekintet nélkül arra, hogy az eljárást a törvény életbe lépte előtt vagy után indították-e meg. Az új törvény azonban az új perrendtartással a legszorosabb összefüggésben van. Rendelkezései szövegezésénél, megállapításánál mindenkor a Pp. rendelkezéseit vették alapúi és az abban szabályozott iratokra vagy cselekményekre szabtak illetéket. Az átmeneti időben azonban — nevezetesen a régi Pp. hatálya alatt indított perekre — az 1912. évi LIV. t.-c. 3. címe kivételes intézkedéseket tartalmaz és különösen a 61. §-ban felsorolt perekre nézve kimondja, hogy ezekben a további eljárásra, ide értve a fellebbviteli is, az eddigi eljárási szabályokat kell alkalmazni. Már pedig épen az itt említett eljárási szabályok térnek el leginkább a Pp.-vel szabályozott eljárásoktól, tehát itt volt legnagyobb szükség arra, hogy az ezekben az eljárásokban felmerülő iratokra és cselekményekre a törvény világosan és határozottan rendelkezzék. A 89. §. második bekezdése bizonyság arra, hogy ez a körülmény a törvényhozó figyelmét nem kerülte el, mégis sajnosán kell megállapítanunk, hogy erre vonatkozó rendelkezései nagyon is hézagosak. A második bekezdés ugyanis csak a rendes perekben beadott ellenirat, válasz, viszonválasz, végirat és ellenvégirat első példányának első ívére, továbbá a jegyzőkönyvi tárgyalás esetén a tárgyalási jegyzőkönyv első ívére mondja ki azt, hogy ezekre nem a törvény 1. §-ában, hanem annak 4. §-ában megszabott illetéket kell leróni. Nem rendelkezik azonban arról, hogy a rendes perben készített perfelvételi jegyzőkönyv első ívére, az ilyen rendes perekben készült tanúvallomási jegyzőkönyvekre, a tanúvallomások vagy szakértői véleményekre adott észrevételekre, a halasztási jegyzőkönyvekre, végre a perfelvételi jegyzőkönyvbe bejegyzett halasztásokra milyen illetéket kell leróni. Ha meg akarjuk állapítani, milyen illetéket kell ezekre leróni, mindenekelőtt meg kell jegyeznünk azt, hogy a második bekezdésben részletesen felsorolt iratokon kívül minden egyéb iratra is egyedül az új törvényben megállapított illetékek közül kell valamelyiket leróni. Eleve kizárt tehát az a felfogás, hogy bármily iratra is a régi szabályokban megszabott illeték volna ezután is lerovandó. Egy másik iránytű pedig az 1. §. 1. b) pontja, amely 100