Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövedéki büntető eljárás reformja 1. r. A reform alapelvei

Baloghy: A jövedéki büntető eljárás reformja. Ezek mind olyan kérdések, amelyek a B. P. szabályainak a pénzügyi büntető bíráskodás területére való egyszerű és minden változtatás nélküli kiterjesztését meg nem engedik. A reformnak tehát át kell vennie a B. P.-nak mindama rendelkezéseit, amelyek minden különösebb változtatás nélkül a jövedéki eljárásban is alkalmazhatók, de ki kell ezeket egészítenie ama speciális természetű jogszabályokkal is, amelyek a jövedéki per kizárólagos sajátosságát képezik. A reform kérdése a már előadottakra való tekintettel szerves Rendelet keretében lévén megoldandó: a hatáskör megállapítása kérdésében az 1883 : XLIV., illetve az 1909. évi XI. t.-c. rendelkezései által kötve van. E szerint pedig bírói eljárás alá tartoznak mindazok a kihágások, amelyeket a kincstár megkárosítására irányuló célzattal követnek el, míg a kisebb rendellenességek és szabálytalanságok, továbbá az 5—50 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő hanyagságok és nem károsítási célzattal elkövetett úgynevezett kisebb kihágások a pénzügyi hatóságok elbírálása alá utalvák. A kibocsátandó Rendeletnek az 1871. évi LXVI. t.-c. által Magyarországon szervezett 18 pénzügyi törvényszék és a Horvátországban az 1871 : LX1V. t.-c. alapján fennálló zágrábi pénzügyi törvényszék és pénzügyi feltörvényszéknek jövedéki kihágási ügyekben való kizárólagos hatáskörét meg kellene szüntetnie: és a bírói hatáskörbe tartozó kihágások elbírálását általában a jiénzügy igazgatóságoh székhelyén levő kir. törvényszékek, Budapesten a pestvidéki és a budapesti kir. büntető törvényszék hatáskörébe utalnia. Minthogy azonban a kir. törvényszékek igazságügyi beosztása nem mindenütt azonos a pénzügyigazgatóság területével, sőt: némely kir. törvényszék területén több pénzügyigazgatóság és viszont egy pénzügy igazgatóság területén több törvényszék is van, amelyek egyikének vagy másikának székhelye nem azonos a pénzügyigazgatóság székhelyével: a reformnak az első esetben a kir. törvényszék pénzügyi hatáskörét kell kiterjesztenie a területén fekvő valamennyi pénzügyigazgatóság területére; a második esetben pedig, ha az egy pénzügyigazgatóság területén fekvő több kir. törvényszék egy kir. ítélőtábla kerületéhez tartozik, a pénzügyigazgatóság székhelyén levő törvényszéknek, ellenkező esetben e törvényszékek mindegyikének az igazságügyi beosztás szerint való területére nézve ilyen hatáskörrel kell bírnia. Az első esetre példa a szegedi ós a beregszászi kir. törvényszék. Ezek területén 2—2 pénzügyigazgatóság van. Az előbbién a szegedi és makói, az utóbbién a beregszászi ós ungvári. A másodikra