Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A közigazgatási bíróság joggyakorlata illetékügyekben az 1913. évben

Vargha: A közigazgatási bíróság joggyakorlata illetékügyekben az 1913. éuben. A tartási követelések iránt folytatott perekben a bíróság kimondotta, hogy ezekben a pertárgy értékének megállapítására nem a bély. és ill. szab. 61. §-át, hanem az 1907. évi XVII. t.-c. 2. §-át kell alkalmazni. Ha a bíróságnak ez az álláspontja a polgári bíróságoknak és a pénzügyi hatóságoknak is tudomására jut. a feleknek sok hiábavaló munkát és költséget fog megtakarítani és mert ez egyúttal a pénzügyi hatóságoknak is munkamegtakarítás volna, igen célszerű lenne, ha a pénzügjiminiszter és az igazságügyminiszter urak a pénzügyi hatóságok és bíróságok megfelelő utasításáról gondoskodnának. Gyakran felmerülő vitás kérdést old meg végül a Szemle II. 42. sorszáma alatt közölt ítélet is, amely kimondja, hogy a felebbviteli beadvány tárgyának értéke csakis a felebbezések bélyegére nézve irányadó, míg a felfolyamodásokra mindig a pertárgy értékét kell mértékül venni. A kereskedelmi élettel kapcsolatban is számos határozatot találunk a hivatalos gyűjteményben. Az 1115., 1116., 1117., 1126. és 1136. számú határozatok a cégbejegyzés után fizetendő illetékeket tárgyalják. A két első kimondja, hogy az új társaságok is tartoznak fizetni az adó 10%-ában megállapított illetéket és pedig az első egész évi adó alapján és az illetékre az sincs befolyással, hogy a cég egy évi fennállása előtt szűnt meg s az adónak egy részét a megszűnés miatt törülték. Kimondotta ellenben a bíróság, hogy az országos betegápolási pótadó az illeték alapjához hozzá nem számítható, mert ezt külön meghatározott célra szedi az állam és különben is az eredeti szabály szerint az illeték alapja csak az iparüzlet vagy cég után kivetett egy évi egyenes adó járulékok nélkül. Meg keli azonban itt jegyeznünk, hogy az általános jövedelmi pótadót a bíróság nem tekinti járuléknak és így az illeték kiszámításánál ezt az adónemet mindig figyelembe veszi. Az utolsó határozat végül az ill. díjj. 13. tétel IV. 16. c) pontját magyarázza oly módon, hogy abban az esetben, ha egy cég fióktelep bejegyzését kéri olyan bíróságnál, amelynek könyveiben cége már be van jegyezve, erre a beadványra nem 20 K, hanem csak 72 f bélyeget köteles leróni. Az Adó- és Illetékügyi Szemle L 8. ós II. 37. sz. a. közölt határozatok szintén a cégbejegyzési illetékekre nézve tartalmaznak fontos és közérdekű megállapításokat. A bíróság ugyanis egyrészt arra a megállapodásra jutott, hogy a cégbejegyzést kérő beadványon lerótt illeték nem a bejegyzés tényeért fizetendő díj, hanem beadványi bélyeg, amelyre a beadvány elintézésének módja semmi befolyással nincs és így visszatérésnek akkor sincs helye, ha a bíróság a bejegyzést megtagadja vagy ha a fél azt még elintézés előtt vissza38