Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az igazságügyminiszter ankétja a törvénykezési illetékről

Az igazság ügy miniszter ankétja a törvénykezési illetékről. beadványokat. Helytelen a csatlakozási kérelemtől ugyanannyi illetéket szedni, mint a felebbezéstől; a kereset harmadik, negyedik síb. példányától annyit, mint az elsőtől. Szociális szempontból az igényperekre kisebb, fix összegű illetéket tartanának helyesnek: mérséklendőnek tartják a házassági perek ítéleti illetékét. A felszólalók általában kifogásolták, hogy az illetékek, különösen a kisebb pereknél, túlságosan magasak. Nem tartják indokoltnak a kétszeres illetéket egyes, a védelem eszközeit szolgáló beadványoknál, mint pl. az igazolás, ellentmondás, kifogás, halasztási kérvény. Egyesek a részbeni pernyerés, illetőleg pervesztés esetére fentartandónak tartanák a mai szabályt, amely szerint illeték a megítélt összeg után jár, teljes elutasítás esetére pedig mérsékeltebb ítéleti illetéket. Jogpolitikai szempontból nem tartják helyesnek az ügyvédi panasz illetékmentességét; azt, hogy a pergátló kifogás tárgyában hozott végzés után a felperes fizet illetéket; hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi leveleket perben használás eseteben az illetékek az ügylet értéke után állapíttatik meg nem úgy, mint a tőzsdebíróságnál, a pertárgy értéke szerint. A felszólalóknak legtöbb panasza a leletezést eljárás ellen volt. A délelőtt elhangzott indítványokon kívül többféle indítványt terjesztettek elő, amelyek alkalmasak lennének az ügyvéd helyzetének enyhítésére. Ezek közül említést érdemel az az indítvány, hogy a 10 koronán felüli illetékek ne bélyegben, hanem készpénzben rovassanak le; hogy a bélyegnek felhívásra, lerovása esetében ne kétszeres illeték fizettessék, hanem csak igen mérsékelten felemelt; az ötszörös illeték legyen kivételes esetekben mérsékelhető. A bélyeg pótlására szolgáló határidők emeltessenek fel; töröltessék el az immorális leletjutalék, amely sok alaptalan leletezés indoka; a pénzügyigazgatóságnak a lelet kérdésében hozott határozata közigazgatási bírósági panasz esetében ne legyen végrehajtható. Töröltessék el az 1881: XXVI. t.-c. 18-ik §-a, mely bélyegrövidítésért az ügyvédre és a közjegyzőre nézve a jövedéki büntető eljárás megindítását lehetővé teszi. Érdeklődést keltett a miskolci és debreceni kamara kiküldöttének indítványa, hogy a kisebb értékű polgári perek megdrágítása helyett a becsiiletsértési és rágalmazási ügyek illetékkötelessé tételével kellene jövedelmet szerezni. Ezek az ügyek megtűrnék a bélyegterhet, azonkívül az illetékezés avval az előny nyel is járna, hogy a bíróságokat nagyrészt mentesítené ezektől az ügyektől, úgy, hogy tevékenységüket a polgári perek jobb ellátására fordítanák. A tárgyalás berekesztése után Márk Endre (Debrecen) maga és társai nevében az államtitkár úrnak köszönetét fejezi ki a tárgyalás vezetéseért és különösen azért, hogy kieszközölte az ügyvédi kamaráknak meghallgatását és kéri, hogy az igazságügyi kormány ezen a megkezdett úton haladjon továbbra is. Az elnöklő államtitkár meggyőződhetett a vita higgadtságából és tárgyilagosságából arról, hogy az ügyvédi kör össze tudja egyeztetni az igazságügyi és pénzügyi szempontokat. Vadász államtitkár kijelenti, hogy hálával és elismeréssel fogadta, hogy a felszólalók kritikájuk körében a legnagyobb tárgyilagossággal jártak el. Köszöni azokat az értékes felvilágosításokat, amelyeket a felszólalók adtak és kijelenti, hogy a legmelegebben fogja azokat az óhajtásokat pártolni, amelyek az ügyvédi kar köréből felhangzottak. Biztosítja az értekezlet tagjait, hogy az elhangzott óhajtásokat alaposan meg fogja a kormány fontolni, és örülni fog, ha azokat a javaslat alapvető rendelkezéseinek keretén belül majd teljesítheti.