Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Reakció a szövetkezetek adóügyében

Reakció a szövetkezetek adóügyében. Irta Horváth János di\, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének Az új adótörvényekről, melyeknek életbeléptetése függőben van tartva, akarunk elmélkedni. Vannak, akik azt állítják, hogy ezek az új adótörvények sohasem fognak életbelépni; mások pedig arra az álláspontra helyezkednek, hogy ezek a törvények némi javítással megfelelőkké alakíthatók át. Feltéve, hogy ez az utóbbi álláspont jut diadalra, vizsgáljuk meg, vájjon ezek az új adótörvények kedveznek-e a szövetkezeteknek, avagy a mainál súlyosabb helyzetet fognak e teremteni rájuk nézve? Az általános nézet a szövetkezetek vezetőinek körében az, hogy az új adótörvények kedvezőtlenebbek a szövetkezetekre nézve, miat a ma is érvényben levők voltak; sőt ezt az állapotot úgy jellemzik, hogy a szövetkezetek adóügyeiben beállott a reakció. Lássuk tehát, vájjon reakcionáriusok-e az új adótörvények? Kezdjük a magasabb szempontokon és vizsgáljuk meg először az 1912. évi LIII. t.-c. 9. §-át. Ez a szakasz azt rendeli, hogy az adómentesség, helyesebben az adókedvezmény csupán azokat a szövetkezeteket illeti meg, amelyek a kormány által elismert valamely központi szervezet kötelékébe tartoznak. Ezt az intézkedést a szövetkezeti intézmény minden igaz barátja örömmel üdvözölheti; mert a visszaélések elkerülését és az adókedvezmény föltételeinek biztosítását csakis állandó ellenőrzéssel és felügyelettel lehet megvédeni. Ezt az ellenőrzést és felügyeletet pedig teljes mértékben, külön ellenőrző szerv, vagyis ellenőri kötelék felállítása nélkül keresztül vinni nem lehet. De az adótörvénynek ez az intézkedése nemcsak a különleges célt szolgálja, hanem szövetkezeti intézményeinkre általánosságban is nagy jelentőséggel bírhat. A szövetkezeti törvények reformját azért nem bírják keresztül vinni, mert nem találják meg annak a módját, miként lehetne minden fajta szövetkezet működését a kellő korlátok közt megtartani. Midőn évekkel ezelőtt a szövetkezeti törvényjavaslatot a Magyar Jogászegyletben megvitatták, többen azt ajánlották, hogy a szövetigazgatója. 1