Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 10. szám - Jövedéki büntető eljárásunk reformjához. 12. [r.] A jövedéki büntető eljárás más európai országokban

Baloghy: Jövedéki büntető eljárásunk reformjához. a fogyasztási adókra és a vámokra, valamint az ezek ellen elkövetett kihágásokra vonatkozott, rendelkezéseit az 1843. évi április hó 6-án kelt kiegészítő törvény óta alkalmazzák az egyenes adók áthágásainál is. Az 1822-iki törvény XX. fejezetében a 205 — 232. §§-okban intézkedik általában a büntetésekről, a lefoglalásról és elkobzásról, gyárak, bányák és iparműhelyek lezárolásáról. A kihágások büntetése kizárólag pénzbüntetés. Enyhítő körülmények fenforgása esetében és ha feltehető, hogy a kihágást nem károsítási, illetve nyerészkedési célzattal követték el, hanem csupán elnézésből vagy hanyagságból, a pénzügyi hatóság a tettessel a büntetésre nézve kiegyezhet. Érdekkel bírhat még reformunkra a Jcisehb keleti államok pénzügyi törvényhozása is — eltekintve Szerbiától, amelynek 1865. évi büntető perrendtartása az 1853. évi osztrák B. P. inquisitorius elvein épült fel. Ámde ezeken itt is rést ütött már az 1888. évi alkotmány, amely a kihágások iránti nyomozó eljárást egy erre a célra alakított bizottságra (istratus svedija) ruházta át. A kihágások érdemében azonban a rendes büntető bíróságok Ítélkeznek. Románia pénzügyi büntető eljárása a német rendszernek hasonmása. A jövedéki kihágások tárgyában, amelyeket egyes speciális adótörvények és különösen az 1874. évi június hó 15-iki általános vámtörvény statuálnak: első fokban az adóhivatalok határoznak, amelyeknek határozatai ellen a felek bármelyike birói döntésre tehet indítványt. A jövedéki ügy ez alapon a rendes büntető bíróság elbírálása alá kerül, még pedig a B. P. által szabályozott eljárás mellett. Végre Görögországban az 1892. évi február 29-iki vámtörvény a csempészetet az érvényben levő B. P. 168. §-a alapján a rendes büntető bíróság hatáskörébe utalja. Büntetése a megrövidített vám 8-szorosán felül még a közönséges lopásra megállapított büntetési tétel is. A jövedéki büntető eljárást egyébként a kir. ügyész, vagy pedig a rendőrség részint hivatalból, részint pedig a pénzügyi hatóság feljelentésére vezeti be. A közigazgatási hatáskörbe tartozó pénzügyi kihágások felett részint a vám-, részint a rendőrhatóság ítél, ahol a vádat vagy az adószedésre jogosított magánfél, vagy pedig a pénzügyi hatóság egyik tisztviselője képviseli. Ebben az eljárásban büntetés gyanánt kiszabható a rendőri felügyelet is. A bírósági eljárásban pedig, amely contradictorius, a vádat a rendes B. P. szabályai szerint kizárólag a kir. ügyész képviseli. Ezekben találtam szükségesnek röviden megismertetni a legtöbb európai állam pénzügyi büntető törvényhozásának reformunkat érdekelhető idevágó intézkedéseit. Meg állapítható a mondottakból: hogy a pénzügyi büntető joy734