Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 8. szám - A városok hitelügye a polgármesterek nagyváradi országos értekezletén

Krónika. tanácsú városok hitelszükséglete 189 millió 451.164 koronát, az összes hitelszükséglet tehát 487,788.264 koronát tesz ki. Előadó vázolja az európai kulturállamok hitelviszonyait felölelő pénzügyi perspektívát, és részletesen ismerteti a Brüsselben az állam kezdeményezésére és támogatásával az 1860. évben megindult belga Société du Credit Communalt, amely intézet szervezetének lényege az, hogy a belga városok hitelért igénybe vehetik oly módon, hogy 33, vagy 66 éves kölcsön folyósítása alkalmával a tulajdonképeni kölcsönigényt 5%-al meghaladó kölcsönt tartoznak felvenni, amely 5%-os többlet az intézet tartaléktőkéjét képezi s az intézet részvényeibe lesz fektetve. Ilykép minden város, amely 33 vagy 66 éves kölcsönt vesz fel, az intézet részvényesévé is válik s nyereségében is osztozik. A városok kötelezvényeinek fedezete mellett azután az intézet kötvényeket bocsát ki. E kötvényeket az állani kötvényeivel egyenlő rangba helyezte s minden irányban a legnagyobb gondosságot fejti ki forgalomképességűk emelése érdekében. Ez az egyetlen szervezet, amely a városok közreműködésének köszönheti létét s amely hivatását minden irányban betölti. Az előadó szerint a magyar városi közhitelkérdés végleges megoldásának egyik legfőbb és legalkalmasabb módja ezen belga Credit Communal mintájára egy centrális hitelszervezet létesítése volna. E centrális intézmény alaptőkéjének a nagy kibocsátó-intézetek alaptőkéivel és tartalékaival arányban állónak kell lenni s éppen ezért az intézet megalapozásánál az állami támogatás; nem lesz nélkülözhető. Pénzügyi tekintélyek véleménye szerint az i ntézet 20—30 millió korona alaptőkével elég jól volna fundálva s elegendőnek mutatkoznék, ha az állam az intézet alapításában 10—15 millióval participiálna s megfelelő volna, ha ezt nem készpénzben, de állami értékpapírokban deponálná. A községi hitelügy helyes renJ dezési módjait előadó a következőkj ben foglalja össze : 1. a városok a kedvezőbb pénzügyi konjunktúrákat kivárva a belga ccSociété du Credit Coinmunab mintájára egy központi városi hitelintézetet létesítsenek, 2. az állam e hitelintézet megalapításában megfelelő tőkével participáljon, 3. a gazdaságilag fejlettebb városoknak az önálló kötvény-kibocsátás jogát fakultatív engedélyezze, 4. úgy az önálló kibocsátási, mint a központi városok obligációknak a pupillaritást, s a kölcsön-tökék és járulékaikra a bélyeg-, illeték- és adómentességet a törvényhozás adja meg, 5. a belföldi piac fejlesztése céljából törvényesen állapíttassák meg a takarékpénztárak, alapítványok stb. azon joga, hogy betétállományaik egy bizonyos százalékát községi kötvényekbe fektethessék, és végül 6. a jelenlegi kritikus pénzügyi helyzetre tekintettel a legközelebbi állami emissió összegébe a városok közeli, nélkülözhetetlen kölcsönszükséglete foglaltassák be s ilykép nyújtson az állam rövid lejáratú átmeneti hitelt a városoknak. Harrer Ferenc dr. és Szentpáli István dr. felszólalása után Bárczy István dr., Budapest székesfőváros polgármestere nem a jövőbeli megoldásra kívánja a figyelmet fordítani, hanem momentán a kormányMű