Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 8. szám - Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona. Kivonat Dr. Fellner Frigyes jelentéséből, amelyet a nemzetközi statisztikai intézetnek Bécsben 1913 szeptember hó 12-én tartott ülése elé terjesztett

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. pítható meg, amely a tűzkárt szenvedett felek közül a biztosítottak és nem biztosítottak között fennáll. Vagyis 66-12% volt biztosítva, 33-88% nem. E szerint a nem biztosított ingó érték 8'135 milliárd. Az osztrák ingó nemzeti vagyon biztosítási értéke 24*012 milliárd, amely — ugyanoly okból, mint Magyarországon — Vio részszel emelve, adja az osztrák ingó nemzeti vagyon értékét: 26.413.936.537 koronát. Ennek szétbontása alkotó elemeire nem eszközölhető oly megbízhatóan, mint Magyarországon, megfelelő statisztikai adatok hiányában. (A baromállomány értéke 5-364 milliárd K; a terméskészlet 1-288 milliárd.; bútorokra, ruhaneműekre, szóval házikószletekre esik 3651 milliárd; a még fennmaradó 11557 milliárd az ipartelepeken és üzlethelyiségekben felhalmozott ipari árúcikkekre, egyházi kincsekre, muzeumokra stb. jut). Az értékpapírok csak representativ javak, tehát nem elemei a nemzeti vagyonnak; mert a birtokosra nézve követelést jelentenek ugyan, de a kibocsátóra nézve ugyanakkor tartozás gyanánt jelentkeznek. Ha egy értékpapír megsemmisül, az csak magángazdasági szempontból veszteség, de nem az a közgazdaságra nézve, mert a nemzeti vagyon állagában változás nem áll be. Nem így a külföldi értékpapíroknál. Egy ily papir megsemmisülése nem csak a magánvagy ónra, hanem a nemzeti vagyonra is veszteség, mert követelési jogot jelent külföldi javakra. Tehát a nemzeti vagyonnak alkotó részei a külföld elleni tőkekövetelések is. Ellenben a külfölddel szemben fennálló tőketartozásokat abból le kell vonni. A belföldieknek egymással szemben lévő követelései és tartozásai egymást rekompensálják, tehát számításba nem veendők. VI. Magyarország tökekövetelései a külfölddel szemben 192254 millió koronára rúgnak. Tőketartozása jeleutékenyen túlhaladja követelését, így az államadóssági címleteiből 1-822 milliárd van a vámkülföldön, míg Ausztriában 1-356 milliárd; hozzájárulás az osztrák államadóssághoz (1908: XVI. t.-c.) 1-348 milliárd; a záloglevelekből és hitelintézeti kötvényekből 1005 milliárd van a vámkülföldön és 946 655 millió Ausztriában; vasúti elsőbbségi részvényekből és kötvényekből 712669 millió van a vámkülföldöu és 85-673 millió Ausztriában; különféle részvények és ipari kötvényekből 150-942 millió vau a vámkülföldön és 457-777 millió Ausztriában; végül osztrák hitelintézeteknél van 500-230 millió K jelzálogosés községi kölcsöntartozása és a magyar sorsjegyekből 8-292 millió van Ausztriában. Ezek szerint Magyarország töketartozása a külfölddel szemben 8.395,398.380 korona. Ausztria követelése csaknem eléri tartozását a külfölddel szemben, így csak Magyarországgal szemben — amint láttuk — tőkekövetelése 4-704 milliárdot tesz ki. A vámkülfölddel szemben követelése 462-929 millió K részvényekben, járadékokban és kötvényekben és 2187 millió sorsjegyekben. Vagyis Ausztria követelése a külfölddel szemben 5.159,218.293 korona. Ausztria tartozása a vámkülfölddel lévő osztrák államadóssági címletek révén 4-168 milliárd: a vámkülföldön lévő záloglevelek, községi kötvények, vasúti és egyéb kötvények alapján 137-049 millió K; bankés hitelintézeti részvényből 264-873 millió K; a vasúti elsőbbségi kötvé602