Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A német petroleummonopolium-javaslat

Nádas: A német petroleummonopolium-javaslat. A társulat nyereségének felosztása és ezzel kapcsolatosan az eladási árak meghatározása a következőkép eszközöltetik. Nehogy a birodalmi kormány az eladási árakat és ezzel a saját részesedését is a társulattal egyetértőleg kénye-kedve szerint emelhesse, a javaslat kiindulási pontja az, hogy 1 liter világító olaj (ára ab tankállomás) a 20 pfenniget lehetőleg meg nem haladhatja, ellenkező esetben a birodalmi kincstár semmi nyereségrészesedést sem kap. 20 pfenniges árnál az összes költségek levonása és a tartalékalap megfelelő dotálása után a társulat literenkint V8 pfenniget írhat a saját javára, a birodalom pedig azon összeget kapja, mely az alaptőke 5%-os kamatoztatása után megmarad. A 20 pfenniget felülmúló áraknál a társulat megengedhető és fentebb meghatározott nyereségei minden Vio pfennignyi áremelés után Vioo-al kevesbedik geometriai progressióban, ily esetben azonban a megengedhető leírások után a társulat minden körülmények között 4°/o osztalékot fizethet, a fölös összeg pedig egy alapba utaltatik, mely az eladási árak leszállítására fordítandó. A 20 pfennigen aluli eladási árakból a kincstár és társulat a nyereségekben következőkép részesednék. A társulat megengedhető és a fentiek szerint literenkint 1/3 pf.-et kitevő nyeresége ez esetben minden Vio pf- után, mellyel az ár esik, 2x/4%-al emelkedik geomet-riai progressióban kamatok kamatjával. Az összes költségek és leírások után megmaradó évi nyereség 10%-a a tartalékalapba utaltatik mindaddig, míg az az alaptőke 50%-át eléri, a megmaradó összeg %-ét a birodalmi kincstár kapja, a megmaradó 1/5 pedig a társulatot illeti, amennyiben pedig a társulat fenti számításszerű nyeresége ezen 75-nél többet tenne ki, ezen összegek a fentemlített árleszállítási alapba helyezendők. A nyereségrészesedés és ármegállapítás tehát a mondottakat összegezve akkép van szabályozva, hogy a nyereségből mindenekelőtt 10% a tartalékalapba folyik, ezután a részvényesek, tekintet nélkül az áralakulásra, 4%-ot kapnak, egyebekben pedig a nyereség nagysága az áraktól függ; 20 pfennig literenkinti árnál a társulat 5°/0 osztalékot fizethet, 20 pf.-nél magasabb árnál az osztalék alá száll egész 4%-ig, 20 pf.-nél olcsóbb áraknál pedig az osztalék 5% fölé is emelkedhetik, soha sem lehet azonban nagyobb, mint a biro • dalomra eső nyereség y5-e. A javaslat tehát abból indul ki, hogy a társulat 1 liter petróleumnál Vs pfenniget keressen, vagyis a 900 millió liter átlagos belföldi fogyasztásnál 3 millió márkát, mi a tervezett 60 millió márka alaptőkével bíró társulatnál 5% osztalékot jelpnt. Ha azonban a társulat 19 pfenniggel összes kiadásait fedezte, akkor 20 pfennig eladási árnál 9 millió márka fölösleg van, ebből a tartalékalapra jut 09 millió, az osztalékra 3 millió, 5-l millió pedig a birodalomnak marad; ha pedig az ár a 20 pfennigen alúl marad, akkor a birodalom a nyereség %"ét kapja. Úgy a társulatnak mint a birodalmi kincstárnak is érdeke tehát az árat 20 pfennigen alul tartani. A bevételek ama részéből, melyek a társulatnak jutó nyereségen és a birodalomnak jutó részesedésen felül fenmarad, miként már fentebb említtetett, egy árszabályozási tartalék alakíttatik, mely az eladási árak leszállítására fordíttatik, ha ez az ár különben a 20 pfen38