Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 4. szám

Jövedéki büntetőjog. — Joggyakorlat. rébe utalt ügyek kivételével, — bírói eljárás tárgyát nem képezheti. Amidón tehát a pénzügyigazgatóságok a vádlottat a megrövidített illeték megfizetésében is marasztalni kérik, az illeték megállapítását szabályellenesen, törvényszerű fórumai elől vonják el, a biróságot pedig olyan tény gyakorlására kérik, amely annak törvényes hatáskörén kívül esik. Mindezeken felül pedig az illetékkötelezett felet is megfosztják attól az őt kétségtelenül megillető jogától, hogy a tőle követelt illeték ellen jogorvoslattal élhessen. Mindezeknél fogva utasítom akir. pónzügyigazgatóságot (a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalt), hogy a jövedéki vizsgálat szabályszerű lefolytatása után, amennyiben a jövedéki kihágás tényálladéka az eljárás során beigazolást nyert, s a terhelt felek a rendes eljárás mellőzését nem kérelmezik, illetve erre irányuló kérelmük megtagadtatott, mindenekelőtt az iránt intézkedjenek, hogy a megrövidített illeték, az illetékes kir. adóhivatal (a m. kir. központi díj-és illetékkiszabási hivatal) által soronkívül megszabassék s az illeték fizetésére kötelezett felektől, azonnal kézbesítendő szabályszerű fizetési meghagyás útján, követelésbe vétessék. A vádkereset benyújtása által, a tulajdonképeni büntető eljárás megindítása iránt pedig csak az illeték jogerőre emelkedése, tehát amennyiben a fél jogorvoslattal él, annak végérvényes elbírálása után intézkedjenek. Hogy azonban ez által a jövedéki kihágás büntethetőségének elévülése be ne következzék, szigorúan utasítom a pénzügyigazgatóságokat, hogy a megrövidített illetékekről szóló fizetési meghagyások ellen benyújtott felebbezéseket soronkívül tárgyalják és intézzék el, további jogorvoslat esetén pedig az ügyet haladéktalanul terjesszék a közigazgatási bíróság elé, s felvilágosító jelentésükben, az ügy sürgős természetére való hivatkozással a panasznak soronkívül való tárgyalását is kérelmezzék. Végül pedig, valahányszor ily irányban a közigazgatási bírósághoz előterjesztést tesznek, ezt a körülményt, az ügyállás tüzetes ismertetése mellett, egyidejűleg, minden egyes esetben, hozzám is jelentsék be. Tekintettel továbbá arra, hogy a vádlottaknak, az egyszeres illetékben való elmarasztalása már egyes pénzügyi büntetőbíróságoknál is megszokottá vált, meghagyom, hogy az eljáró bíróság figyelme, a vádkeresetben minden egyes alkalommal arra is felhivassék, hogy a jövedéki kihágás elkövetése által megrövidített illeték, az érvényben lévő szabályok szerint arra illetékes fórumok által már jogérvényesen megvan állapítva, s hogy ennélfogva a vádlottak az illeték megfizetésében való elmarasztalása mellőzendő. Figyelmeztetem végül a kir. pénzügyigazgatóságokat (a m. kir, közp. díj- és illetékkiszabási hivatalt), hogy a jövedéki kihágásokkal kapcsolatban kirótt illetékek, a rendes illetékekkel minden tekintetben azonos elbírálás alá esnek, mihez képest azok a szabályok, amelyek az illetékek kezelése, különösen pedig azok telekkönyvi biztosítása tekintetében érvényben vannak, azokra nézve is változatlanul alkalmazandók. 14. A bűnvádi eljárásról szóló törvénynek a vádlott letartóztatására vonatkozó rendelkezései jövedéki kihágási ügyekben alkalmazhatók nem lévén, e részben az 1888. évi 28.111. számú pénzügyminiszteri körrendeletében megjelölt eljárás követendő. (Budapesti kir. büntető törvényszék 12.625/1913. sz. ítélete.) A budapesti kir. büntető törvényszék, mint jövedéki btő bíróság M. M.-nak és L. J.-nek mesterséges édesítőszerek állami egyedárúsága ellen elkövetett jövedéki kihágási ügyében a szabályszerűen lefolytatott vizsgálat alapján következőleg itélt : I.-rendű vádlottat vétkesnek mondja ki az 1912. évi XXII. t.-c. 20. §. 2. pontjába ütköző, mesterséges édesítőszerek állami egyedárúsága ellen az által elkövetett jövedéki kihágásban, hogy nem egyedárúsági csomagolásban mesterséges édesítőszereket for293