Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A házadótörvény visszaható erejéről. Adalék a törvények kolliziója kérdéséhez

Schuster: A házadótörvény visszaható erejéről. alól kivételnek is van helye, mely kivétel nemcsak akkor áll elő, ha a törvényt visszaható erővel kifejezetten felruházták, hanem akkor is, ha ezt egyébként is a törvényből ki lehet venni — ha arra pl. közerkölcsi, megváltozott közrendi, közrendészeti stb. szempontok mutatnak, — mely esetben mindig a törvény magyarázásának kérdéséről lesz szó, úgy hogy minden egyes esetnél a törvénymagyarázat szabályait kell alkalmaznunk annak a kérdésnek eldöntése végett, vájjon a régi, vagy az új törvény szabályai szerint kell eljárni, és vájjon a régi törvény hatálya alatt eldöntött esetre is vonatkozik-e az új törvény ? mire nézve még csak az jegyzendő meg, hogy közömbös az, vájjon az új törvény lex cogens vagy lex dispositiva-e ? Ezeknek előrebocsátása után nézzük meg közelebbről azokat az érveket, melyeket annak a felfogásnak támogatására felhoznak, hogy jelen esetben igen is helye volna a régi törvény alapján jogerősen megadott állandó adómentesség megszüntetésének. Az egyik indok az, hogy az 1909. évi VI. t.-c. (új házadótörvény) rendelkezéseiből kitűnik, hogy a törvényhozó szándéka az volt, hogy az épületek általában az új törvény életbelépésétől kezdve e törvény rendelkezései szerint adózzanak. Ez kétségtelen, ezt nem lehet elvitatni, csak hogy ez nem érv. Mert az bizonyos, hogy az új törvény életbelépése után adó alá vonandó épületek után az adó az új törvény rendelkezései szerint vetendő ki. De nem erről van szó, hanem arról, hogy adó alá vonható-e oly ház, mely már adómentességben részesül ? Hogy ez jogosan megtörténhetnék, azt az új törvényből, bármely interpretacionális szabályt alkalmazzunk is, kiolvasni igazán nem lehet. A «törvényhozó szándékára» azt, hogy az új törvény ily visszaható erővel bírna és a szerzett jogokat egyszerűen konfiskálni akarta volna, ráfogni nem lehet. Felhozzák erre nézve, hogy az új törvény 68. §-a a régi törvényeket hatályon kívül helyezte és hogy ha visszamenőleg kell megadóztatni, azt a régi törvény szerint kell eszközölni Ez nézetünk szerint egyáltalában nem érv, ha pedig annak minősítjük is, akkor inkább mellettünk mint ellenünk szól. Felhozzák továbbá, hogy az új törvény 32 §-a ós 27. §-a úgy rendelkeznek, hogy a külön törvénycikkel (tehát nem a régi házadótörvénynyel) adott rendkívüli házodómentességek érintetlenül maradnak. Ebből aztán azt következtetik, hogy a régi házadótörvény alapján megadott házadómentesség nem maradt érintetlen. Ez egy merész következtetés, félreértése és félremagyarázása a törvénynek. Tudjuk ugyanis, hogy a tudományban egyik sokat vitatott kérdés az volt, vájjon akkor, midőn egy régi törvény hatályon kívül helyeztetik, e törvény alóli kivételek is hatályon kívül helyeztetnek-e (jelen esetben a külön törvényekkel adott rendkívüli házadómentesség, pl. gyógyfürdőkön emelt épületek 20 éves adómentessége stb.). Ebben a kérdésben sok konfliktus támadt. Ezt a konfliktust akarja az új törvény a 27. ós 32. §§. rendelkezései által megoldani, kimondván, hogy a kivételek továbbra is fennmaradnak. Ebből a szempontból kell az új törvénynek id. §§-ait felfogni, mert ezzel az új törvény és a különleges házadómentességről szóló 22