Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Az automobil-adó

Fogyasztási adók. — Joggyakorlat. denaturálására az 1901. évi december hó 8-án 85.215/1901. szám alatt kelt pénzügyminiszteri rendelet 7. pontjá­ban megjelölt denaturáló szereken kívül, a felek kívánságához képest vagylagosan l^/o (egy és fél <V0) színszappanpor is használható legyen. 16. Dohány- és sóeladási enge­dély ténylegesen működő tanító csa­ládtagjainak is adható. (1912. évi 91.165. számú pénzügyminiszteri ha­tározat.) A dohány-, szivar- és szivarka­gyártmányok elárusításra, valamint a sókereskedésre nézve fennálló törvé­nyes határozmányok olyan tiltó ren­delkezést, mely az állásban levő tanító háztartásában élő családtagoknak (pl. a tanító nejének) az említett cikkek eladásával való foglalkozását kizárná, nem tartalmaznak, miért is dohány­vagy sóeladási engedély, a törvényes feltételek egyébként való teljesítése esetében, a ténylegesen működő ta­nító nejének vagy családtagjainak is adható. 17. A kizárólagos dohányárudák a szükséghez képest szaporítandók. (1912. évi 18,771. számú pénzügy­miniszteri körrendelet.) A kizárólagos dohányárudáknak célja: 1- ször, hogy a dohánygyártmá­nyok minősége más árúk behatása alatt ne szenvedjen; 2- szor, hogy a kényesebb ízlésű fogyasztók ne legyenek kénytelenek dohánygyártmány-szükségleteiket fű­szer, szatócs, vegyeskereskedő vagy italmérési üzletben beszerezni, és 3- szor, hogy a kizárólagos árudák szaporításával az az egyenlőtlen ver­seny, amely hasonló szakmájú és részben dohányeladási engedéllyel ellátott kereskedők között tényleg fennáll, a lehetőség szerint szűkebb körre szoríttassék. Mindezek figyelembe vétele mel­lett a fogyasztók és a kincstár egy­másra utalt érdeke azt kívánja, hogy a kizárólagos dohányárudák a szük­séghez képest szaporodjanak. Kizárólagos dohányáruda azonban csakis ott létesíthető, ahol erre az elő­feltételek megvannak. Minthogy ep­dig a dohányanyag forgalma után az árus részére biztosított jövedelem csak a legritkább esetben elegendő arra, hogy az árus üzletét fentart­hassa, ennélfogva az ily árudák léte­sülésének megkönnyítése céljából továbbra is megengedtetik, hogy a kizárólagos dohányárusok a dohány­záshoz tartozó mellékcikkek (pipa, szipka, szivarkapapir és hüvely, gyúj­tószerek stb.), valamint bélyeg, posta­értékjegyek, hírlapok, vasúti, hajózási menetjegyek, színházi, fürdő és más egyéb belépőjegyeken kívül kicsiny­ben még játékkártyák, naptárak, folyó- és röpiratok, képes levelező­lapok, írószerek és levélpapír, sors­jegyek elárusításával is foglalkozhas­sanak oly módon azonban, hogy ezek­nek az eladása mellett az üzlet dohányárudat föjellege külsőleg is ki­domborodjék. 18. A mezőgazdasági szeszfőz­dékben termelt moslék felesleges mennyisége más gazdaságok részére bejelentési kötelezettség nélkül is átengedhető. (1911. évi 122254. sz. pénzügyminiszteri körrendelet.) A m. kir. pénzügyminisztérium 1904. évi augusztus hó 26-án 74.075. szám alatt kelt körrendelettel meg­jelölte azon arányt, mely szerint a mezőgazdasági szeszfőzdékben ter­melt moslék felesleges része megál­lapítandó s mely fölös mennyiség sza­badon eladható; továbbá meghatá­rozta azon feltóteleket, melyek mel­lett a termelt moslék feleslegesnek nem mutatkozó mennyisége is más gazdaságoknak bejelentés mellett át­engedhető. (Ez az arány az 1899. évi XX. törvény végrehajtása iránti uta­sítás 2. §. IV. része i) pontjának ama rendelkezésében jut kifejezésre, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdében na­ponkint kifőzendő cefremennyiség minden egyes hektoliterje után leg­alább 1 darabbal számított marha­állomány (ökör, bika, tehén ló), vagy legalább 10 darab sertés vagy juh tartassák a moslékon. A nem felesle­ges moslék eladásának feltétele pe­dig: engedély kérése mellett annak 198

Next

/
Thumbnails
Contents